Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-12-01 / 137. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2020 DECEMBER 26 nyilvánításban, hisz abban, hogy Amerika minden hibájával együtt egy remek társadalom. De hadd említsem meg, hogy a huszadik század legfontosabb zsidója, a lubavicsi Rebbe, Menachem M. Schneerson, a Chábád vezetője azt mondta: „Amerika egy medina sel cheszed” [a jótékonyság országa]. Ez a ’40-es években volt, amikor több antiszemitizmus volt Amerikában, mint a ’90-es években. Azt mondta, hogy „Amerika egy medina sel cheszed” egy jó és igazságos ország. Igaza volt. A legjobb ország, melyben a zsidók valaha éltek Izraelen kívül, az az Egyesült Államok. A zsidók mégis arra a pártra szavaznak, amelyik azt mondja, hogy Amerikában rendszerszintű a rasszizmus, amelyet gonosz alapokon alapítottak és azóta is gonosz. Ez borzasztóan elkeserítő. De a zsidó szempont csak az egyik. Amerika ugyanis polgárháborúban van, a harc pedig az élet legalapvetőbb ügyeiről szól. Ha valaki azt gondolja, hogy Beethoven rasszista volt, hogy szimfóniái a fehér felsőbbrendűséget jelenítik meg, nem pedig egyszerűen csodálatos zeneművek, akkor az lerombolja a nyugati civilizáció alapjait. Azonban a nyugati civilizáció, minden hibájával együtt, a valaha volt legjobb civilizáció. – Hosszasan beszéltünk a zsidókkal szembeni gyűlöletről, hogy mi történik Amerikában napjainkban, az Izrael elleni gyűlöletről. Kérem, mondjon valami pozitívat, a könyve magyarul megjelent kiadásához. Mondjon valami reménykeltőt. – Mondok valami pozitívat az amerikai helyzetre és valamit az önök helyzetére. Az Egyesült Államokban, négy év hazugság után arról, hogy Trump elnök együttműködött az oroszokkal a 2016-os választásokon, 70 millió amerikai erre az emberre szavazott. Ez figyelemre méltó. Egy feleszmélésnek vagyunk szemtanúi Amerikában, amelyet a baloldal, nem a liberálisok, a baloldal vált ki és kulcsfontosságú, hogy a liberálisok is megértsék a veszélyt, melyet a baloldal teremt. És még valami Kelet-Európáról, nem csak Magyarországról. Amikor Romániában beszéltem két évvel ezelőtt, Nyugat-Európáról kérdeztek. Azt mondtam, hogy felejtsék el Nyugat-Európát. A nyugati civilizáció legnagyobb reménysége Kelet-Európából jöhet. Így kell magukra tekintsenek. Önök, Kelet-Európában, nagyobb reményt adnak, mint a franciák, a németek vagy az angolok. Emlékszem a reakciójukra: erre nem is gondoltunk eddig. Ez egyfajta kisebbségi komplexus a kelet-európaiaknak a nyugat-európaiakhoz képest. Önök menthetik meg a nyugatot. – Adott reményt Amerikának, Kelet-Európának, mondjon valami reménykeltőt a zsidóknak is. Mi jelenthet reményt számunkra? – Jórészt Izraelnek köszönhetően a zsidóság reneszánszát éli, a zsidók is reneszánszukat élik. Egy figyelemre méltó országot építettek. Van remény a békére, az arab országok békét kötnek Izraellel. Én ortodox vagyok, ugyan kis o-val, vagyis a hitem ortodox, a vallásgyakorlásom nem teljesen. Zsidóként azt mondom, hogy a Tóra nélkül nincs remény. A Tóra ad nekünk reményt. Nem mondom, hogy legyen mindenki ortodox, de ismerje fel mindenki, hogy van egy isteni könyv, a Tóra, mely megváltoztatta a világot. Csakúgy, mint ahogy nem tudom elmagyarázni a világot Isten nélkül, a Tórát sem tudom elmagyarázni Is ten nélkül. Mellékesen a Tóra mel lett kardoskodok, a Tórához írt kommentárommal, mely a legnagyobb példányszámban eladott Bib liakommentár manapság, a címe „A racionális Biblia”. Az első két rész megjelent, Berésit és Smot, a következő 2021-ben jelenik meg. Ez életem legnagyobb műve, amit nem-zsidónak, zsidónak, ortodox zsidónak, nem-ortodox zsidónak ajánlok, amiben elmagyarázom ennek a szövegnek a különlegességét. Inkább leszek filozófiai szempontból agnosztikus és hiszek a Tórában, mintsem higgyek Istenben, de ne higgyek az isteni dokumentumban. – Megígérem, hogy lefordítjuk a Tórához írt magyarázatát is, és akkor, remélem, el tud majd jönni. – Ez esetben biztosan eljövök Magyarországra. Az interjú teljes terjedelmében a zsido. com internetes portálon érhető el.
