Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
A lágymányosi nagyzsinagóga KALANDOS TÖRTÉNETE Budapest legfiatalabb önálló zsinagógá/ába visszatér a hitélet. Az 1936-ban felavatott art deco stílushoz köthető lágymányosi zsinagógát alig harminc használat után elvették a közösségtől, átalakították, s új funkciót kapott. Most az EMIH újból a hitélet szolgálatába állítja a különleges épületet, melynek történetét a Judapest anno legújabb cikkében göngyölíti fel. CSEH VIKTOR ÍRÁSA A BUDAI HITKÖZSÉG ÉS KÖRZETEI A budai zsidók története már a török idők előttre is visszanyúlik, viszont az újkori 1783-ban kezdődött, mikortól újból letelepedhettek a Duna jobb partján is. Az budai hitközség az első önálló imaházát 1812-ben építette fel az Ontőház utcában, melynek helyére 1865-ben épült a főzsinagógájuk, ami 1943- ban leégett, az ostromban pedig megsemmisült. 1888-ban épült fel a második önálló zsinagógája a Zsigmond (ma: Frankel Leó) utcában, amit bővítettek, 1928-ban pedig egy bérházat is építettek köré; ez máig aktív.1 A budai hitközség a 19. század végén vett nagyobb lendületet, amikor a Margit körút, a Rózsadomb és a mai XI. kerülethez tartozó Lágymányos, Szentimreváros és Kelenföld elkezdett kiépülni és oda jelentősebb zsidó lakosság is költözött. A dél-budai zsidók a két világháború között a 6-7 ezer fős budai zsidó lakosság mintegy harmadát alkották, ám saját zsinagógájuk nem volt. AZ ELSŐ LÁGYMÁNYOSI ZSINAGÓGA MEGGYALÁZÁSA A XI. kerület első imaházát a Kende utca 12. új ikerbérházában rendezték be 1911-ben. Az első emeleten béreltek egy nagyobb lakást az Istentiszteletek megtartására, azonban a vallásos bérlők nem számoltak a bérház tulajdonosváltásával, mely sajnos gyalázatos végét jelentette itteni imaházuknak. A ház új gazdája - egy teológiai akadémiai tanár - felmondta a szerződést, habár az akkori rendeleteknek megfelelően szabadon felmondani közérdekű bérleményt nem lehetett. Pereskedés indult, melynek megalázó vége lett: a törvényszék a felmondást a következő indoklással érvényesnek találta: ״a kerület lakossága egy kisebb csoportjának érdekét szolgálja, nem is a kerület összlakossága érdekét, így tehát, az, hogy a kerület ezen részében izraelita imaház legyen, közérdeket nem képez”. 1923. augusztus 27-én végrehajtók jelentek meg, akik az imaház berendezését szétszedték - esetenként szétfűrészelték -, majd az utcára hajították. Az esettel kapcsolatban Vass József (1877-1930) népjóléti minisztertől, egyébként katolikus paptól, hiába kértek segítségét.2 RÖGÖS ÚT EGY SAJÁT ZSINAGÓGA FELÉ A megrázó ״kilakoltatás” után a közösség tagjai a Verpeléti (ma: Karinthy Frigyes) út 4-6. alá költöztették át az imaházát, azonban ez már egyre kevéssé elégítette ki a tagok igényét. Sem méretében, sem megjelenésében nem passzolt az egyre gyarapodó XI. kerületi közösséghez. A kelenföldiek 1925-ben kéréssel fordultak a budai hitközség elöljáróságához, hogy számukra, az akkor 1200 főt számláló tábornak zsinagógát építtessenek. A vezetőség válasza arculcsapásként érte a reménykedő dél-budaiakat: ״a kelenföldi zsidóság a budai zsidóságnak csak köldöknyulványa”.. .3 Kis időbe tellett, hogy a budai vezetők másképp viszonyuljanak a 26) egység I 2020 NOVEMBER JUDAPEST ANNO IJUDAPEST A főbejárat és a tóraszekrény KÉPEK FORRÁSA: MILEV
