Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-09-01 / 134. szám

JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2020 SZEPTEMBER 20 volna szerelendő imateremmel 150 ember részére, 2–3 munkateremmel a dolgozni tudó és akaró férfiak és nők számára. Volna benne olvasóte­rem, fürdőszobák, mosdókonyhák stb. Az egyes lakások bútorokkal is föl volnának szerelendők egyfelől a tisztántartás okából, másfelől azért, hogy a szegény embereket foglalá­sokkal zaklatni ne lehessen [vagyis saját ingóságok hiányában a hitele­zők nem zaklathatták a bentlakókat zálogosítással – Cs. V.]. A lakók ruházaton és edényeken kívül egye­bet a lakásba nem hozhatnának. Vi­lágítást, fűtést, vízellátást az intézet szolgáltatna, de nem ingyen. A kitűnő előterjesztés még a cím dolgában is tesz javaslatot, amennyi­ben nem ragaszkodik a menedékház elnevezéshez, hanem a szeretetház, vagy más hasonló elnevezést is kon­cedál. A szabályzat szerint, mely az intézmény szervezetével és jótéte­ményei mértékével ismertet meg, a menedékhely célja az, hogy oly tisz­tességes, békeszerető, szegénysorsra jutott öreg házastársaknak, esetleg mindkét nembeli özvegynek, nőtlen öreg férfiaknak és hajadonoknak ingyen lakást és munkahelyet nyújt­son, akik még dolgozni tudnak és akarnak és a lakáson kívül egyéb életszükségleteikről gondoskodni képesek. Rendkívüli esetekben ide­iglenes pénzsegély s egyéb támoga­tás is engedélyezhető volna. Később a szomszédos betegek otthonával kapcsolatosan népkonyha is szer­vezhető lenne. Az ingyen-lakás kedvezménye­iben részesíthetők volnának: első sorban vagyontalan izraelita vallású házastársak, ha a férj élete 55. évét betöltötte, 15 éve a pesti chevra kadi­sának fizető tagja, és nejével leg alább ennyi ideje él házassági kötelékben s amellett életszükségletükről gon­doskodni képes. Ha a megjelölt föl tétellel bíró házastársak egyike öz vegységre jutott, de az özvegy nő­nek legalább 50 évesnek kell lennie. Nőtlen férfinak 65, hajadonnak 60 éves korukban. Ez utóbbi csak ak­kor, ha apjuk legalább 15 évig fizető tagja volt a chevra kadisának.” 4 A VILÁGHÁBORÚ KÖZBESZÓL Habár az munkálatok még 1913-ban elkezdődtek, az intézetek valós megnyitása jóval a vártnál tovább húzódott el. A késlekedés – nem oly meglepő módon – az első világ­háború kitöréséből adódott, mely ellenére, 1915 tavaszán a Pesti Hev­ra még abban reménykedett, hogy folyó év őszén megnyithatja az új intézményeit. Katalizátorként hathatott az új­pesti báró feleségének, Wolfner Ti­vadarné, született Herzfelder Mária Gitta (1872–1940) 100.000 koronás alapítványa, melyet elhunyt édes­anyja dr. Herzfelder Izidorné, szü­letett Steiner Emma (1849–1915) kívánságára és emlékére hozott lét­re. Az alapítvány a Szentegylet ke­zelésébe került, azzal a megkötéssel, hogy fele részben 10 éven keresztül kötelesek támogatni a folyó háború­ban megvakult magyar katonákat, a másik felét pedig a Felnőtt Vakok Otthonára fordítják.5 Ám a katalizá ­tor ekkor még nem bizonyult elég erősnek, ráadásul időközben Lajta is elhunyt, kinek helyére Schwarcz Jenő (1864–1943) építészt jelölték ki a feladatok befejezésére. 1922. június 18-án a Hevra rend­kívüli közgyűlésre hívta egybe a tag­jait, melyen mindenki egyetértett abban, hogy a Felnőtt Vakok Ott­honának befejezése nem tűr további halasztást, már csak azért sem, mert az Aggok Házában helyszűke miatt már jó ideje nem tudtak felvenni jelentkezőket, akiknek a félkész otthon második emeletén akartak kialakítani helyet – úgyszintén ott további gyógyíthatatlan betegek számára bővíteni az ágyak számát. 6 Ám a legnagyobb erőfeszítések elle­nére is csupán 1924-ben kezdhette meg működését az új otthon,7 mely ünnepélyes átadásáról lemondtak, megnyitása cécó nélkül, szerényen történt. A SZERETETHÁZ FUNKCIÓBÕVÍTÉSE A szomszédos Szeretetház már majdnem egy évtizede taposta a nemes útját, hogy halálos betegek százainak szenvedését könnyíthes­se meg, azonban a fenntartása a vártnál jobban megterhelte a Pesti Hevra Kadisa költségvetését, mely ráadásul a forradalom és kommün alatt szinte az egész vagyonát el­vesztette. Az infrastruktúrájának fenntartá­sával küzdő Hevra komoly döntések meghozatalára ült össze még 1920 márciusában. Az ülésen felmerült még a Szeretetház bezárásának lehe­tősége is, ám az önzetlen tagoknak sikerült egy alternatív megoldást ki­dolgozni, amivel megmentették az otthont is. Elhatározták, hogy egy Kórtermi részlet FORRÁS: MILEV

Next

/
Oldalképek
Tartalom