Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-09-01 / 134. szám
2020 SZEPTEMBER | egység 13 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ – Nagyon szép zsinagógát építettek ott. – Igen. Bár kívülről csak egy teherautó konténere látszik, belül szépen berendezték. Van saját tóratekercsük, rengeteg könyv, székek, asztalok. A tóraszekrényt tömör fából faragták a farm műhelyében. A többi épület nem olyan szép, de vannak ágyak, konyha, minden, amire szükségünk van. – Milyen a társaság? Kikkel dolgoztatok együtt? – 13 és 18 év közötti fiúkkal. A nagyobbak már szereztek traktorra és quadra szóló jogosítványt, irigyeltük is őket. Tulajdonképpen minden feladatot mi, gyerekek végeztünk, egy felnőtt munkavezető segítségével. Érdekes, hogy rajtunk kívül még két magyar anyanyelvű gyerek is éppen ezen a farmon önkénteskedett. – Meséljetek érdekes helyzetekről. Olyan dolgokról, amik újak voltak a számotokra. – Éppen az ellési időszak elején érkeztünk oda. Megmutatták, hogyan kell fogadni a születő kisbárányt. Hogyan kell segíteni, levenni az orráról és a szájáról a magzatburkot. Aztán egy éjjel, őrködés közben, egyszer csak ott találtam magam egyedül, és nekem kellett végigcsinálni. Fertőtleníteni kell a köldökzsinórt és injekciót is kell nekik adni, aztán megetetni őket. Egyszer született egy nagyon kis súlyú borjú, ráadásul az anyja sem törődött vele. Bevittük a kisbárányok közé és sokat foglalkoztunk vele. Etettük, itattuk, kezeltük a begyulladt szemét. Amikor eljöttünk a farmról, már kezdett megerősödni. Egyszer egy ló szabadult el éjszaka, azt kellett megkeresni. Egy másik éjjel pedig riasztottak, hogy néhány, tevékkel és szamarakkal kiránduló fiatal eltévedt a közeli völgyben, és nem találják az utat. Fel kellett kutatnunk és a táborba vezetnünk őket. Sajnos előfordul, hogy a közeli arab falvak lakói gyújtogatni kezdenek, főleg a teljesen száraz, nyári időszakban. Minden héten van valahol tűz. Olyankor kivonulnak a környező gazdaságokból, és mindenki segít az oltásban. Az sem kellemes, amikor Izrael-ellenes szervezetekből jönnek fizetett provokátorok. A rendőrség már jól ismeri mindegyiket. Nem sokkal az érkezésünk előtt alapítottak egy újabb táborhelyet, a farm központjától öt kilométerre, szó szerint a semmi közepén, elsősorban a tehéncsorda számára, meg azért is, hogy növeljék a farm területét. Éjszaka vezették oda a vizet, és napelemeket telepítettek, hogy legyen áramunk. Szalmabálák között aludtunk, mert épü letek még nincsenek. Normális út sem vezet oda, csak komolyabb terepjáróval lehet megközelíteni. Ennek ellenére egy idős rabbi rendszeresen eljött, hogy Tórát tanítson. – Ez bizony embert próbáló élet. Milyen ideológia vezeti az önkénteseket? – Az egész ország a miénk, be kell népesítenünk és termővé kell tennünk. Éppen, amikor ott voltunk, olvastuk az Ékev hetiszakaszt a Tórából. Ez áll benne (5Mózes 7:16.): „És megemészted mind a népeket, melyeket az Örökkévaló, a te Istened átad neked, ne sajnálkozzék szemed rajtuk, hogy ne szolgáld az ő isteneiket...” Szó szerint fordítva azt mondja, hogy „megeszed” az összes népet. És utána az van írva, hogy ha azt mondod, hogy túl sokan vannak, és nem fogod tudni elűzni őket az országból, akkor sem szabad félned, mert emlékezned kell arra, hogy mit tett az Örökkévaló a fáraóval Egyiptomban. És tudnod kell, hogy az Örökkévaló segíteni fog, győzni fogsz és elfogod a királyokat az Örökkévaló segítségével. Utána írja a Tóra a nyolcadik fejezetben, hogy az Örökkévaló nekünk adta az országot a gyümölcseivel. „És midőn eszel és jóllaksz, áldd az Örökkévalót, a te Istenedet ama jó országért, melyet neked adott” – ugyanúgy az „eszel” szót használja, mint a népekkel kapcsolatban. Ahogy ennünk kell, amikor megéheztünk, ugyanolyan természetességgel kell meghódítanunk az országot és meggátolni, hogy ellenséges népek vegyék birtokba a földünket. Mindezért pedig éppen úgy kell áldanunk az Örökkévalót, mint az ételért. Ezért olyan fontos ezeken a farmokon dolgozni, mert rajtuk van az Örökkévaló áldása. IZRAEL | HOHMECOLÓ
