Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-08-01 / 133. szám

2020 AUGUSZTUS | egység 29 IZRAEL | KILE Pompeo tavalyi látogatása persze nem csak gesztusértékű. Az ameri­kai diplomácia vezetője egyértel­műen kívánta demonstrálni, hogy bár Orbán nem rendszeres vendég Washingtonban és Trump sem járt még Budapesten, de Magyarország természetes szövetségese sokkal inkább az Egyesült Államok, mint Oroszország, mely jól láthatóan egyre nagyobb befolyást kíván elér­ni a térségben. Mindenki jól járt. Netanjahu összehozta két jóbarátját és ennek az újdonsült barátságnak ő lesz az egyik haszonélvezője. Persze Magyarország számára nem az amerikai kapcsolat az egyet­len előnye a Netanjahu-Orbán ba­rátságnak. A gazdasági és befektetői kapcsolatokon túl a két ország szá­mos területen működik együtt, így például az oktatás, a turizmus és a high-tech is mind olyan ágazatok, me lyekben Izrael baráti viszonya rend kívül előnyös Magyarország szá mára. IZRAEL LEGYEN EURÓPA SZÖVETSÉGESE És persze van még valami: Orbán Viktor a jelenlegitől eltérő Európai Uniót szeretne látni. A magyar mi­niszterelnök által vágyott Európai Unióban Izrael szoros szövetségese Európának. A kontinens geopoliti­kai és gazdasági érdekei miatt a de­mokrácia egyetlen közel-keleti bás­tyá jának harcát a terrorizmus és a befolyását növelni kívánó Irán ellen sokkal inkább támogatni és köszön­ni kellene, semmint sorozatosan elí­télni, fenyegetni és támadni. Orbán tehát azzal, hogy Izraelt minden lehetséges fórumon megvé­di, fityiszt mutat a brüsszeli képmu­tatásnak és az önsorsrontó globalis­ta politikának. A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEK ÉRDEKEI A jó kapcsolat másik aspektusa a magyarországi zsidó közösségeket érinti, hiszen, ne feledjük, hazánk­ban él Európán belül az egyik leg­nagyobb diaszpórai zsidó közösség, melynek jóléte nagyban függ az őt támogató politikától. A magyaror­szági zsidóság kevés dologban ért egyet, de Izraelt létét és biztonságát szinte mindenki egyaránt fontos­nak ítéli, így a magyar és az izraeli kormányok jó kapcsolata komoly belpolitikai tőkét jelenthet Orbán Viktornak. Izrael sem profitál kevesebbet a Magyarországgal folytatott jó kap­csolatból. KIÁLLÁS IZRAEL MELLETT Az izraeli politikát lépten-nyomon kritizáló Európai Unió Izrael egyik legfontosabb kereskedelmi part­nere, ugyanakkor pont ez az Unió nyújt jelentős támogatást a palesz­tinoknak és fogalmaz meg éles bí­rálatot Izrael önvédelmi kérdéseit illetően. Izrael megítélése az ENSZ-ben sem kifejezetten pozitív. Nincs még egy olyan ország, beleértve az olyan véres diktatúrákat, mint Irán, Észak-Korea vagy Szíria, mely ellen annyi kritika és elítélő határozat születne, mint az egyetlen közel-ke­leti demokrácia ellen. Magyarországra Izrael az EU-ban és az ENSZ-ben is számíthat és az elmúlt néhány esztendőben ennek számos bizonyítéka született. Kezdjük ott, hogy Magyaror­szág az első európai ország, mely diplomáciai státusszal bíró képvi­seletet nyit Jeruzsálemben, melyet az amerikai kormányzat Izrael fővá­rosaként ismert el. Ehhez hasonló lépésre semelyik európai ország, és persze az Unió sem vállalkozott. Szintén kivívta Izrael elismeré­sét és háláját, hogy Magyarország tavaly novemberben egyedüliként vétózott meg egy olyan törekvést, mely az Unió 28 országát kívánta egyesíteni annak elítélésében, hogy az amerikai kormány elismerte a Jehuda és somroni („ciszjordániai”) zsidó telepek izraeli státusát. És itt nem ér véget annak a sora, hogy hol mindenhol állt ki a magyar diplomácia Izrael érdekei mellett. Szijjártó külügyminiszter tavaly januárban bejelentette, hogy Ma­gyarország nem támogatja a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság azon szándékát, miszerint vizsgálatot in­dítanának az Izrael által palesztinok ellen elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. Nem sokkal később pedig szintén az EU ellenében biz­tosította országunk támogatását a Trump-féle béketerv ügyében. Ezek a kiállások rendkívüli fon­tossággal bírnak Izrael számára, aki­nek Magyarország mellett jelenleg talán Ausztria a legnagyobb fontos­sággal bíró stratégiai szövetségese Európában. Szijjártó Péter nemrég Jeruzsá­lemben igen frappánsan foglalta össze Magyarország és Izrael jó kap­cso latának okát: „Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mely országokat támadják legin­kább a nemzetközi szervezetekben, a nemzetközi médiában, akkor mi, magyarok és izraeliek elég jó esély ­lyel szállunk be ebbe a versenybe” – mondta Szijjártó Péter. „Vannak különböző nemzetközi erők, amelyek próbálják megbonta­ni a közöttünk lévő szövetséget, ba­rátságot, de a találkozóval sikerült kiábrándítanunk őket” – közölte. „A találkozókon megerősítettük, hogy számíthatunk egymásra a nemzetközi politikai viták során” – mondta a magyar külügyminiszter. A politikai barátságok persze, tudjuk, nem feltétlenül szimpátián, sokkal inkább jól felfogott közös ér­dekekből születnek, ami, ha lehet, csak fokozhatja megelégedésünket, hiszen ha valóban így van, akkor egy esetleges hatalomváltás az egyik vagy a másik oldalon, nem okoz ko­moly kárt a két ország viszonyában. Benjamin Netanjahu és Szijjártó Péter FOTÓ: BORSOS MÁTYÁS/MTI Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor FORRÁS: GOVERNMENT PRESS OFFICE

Next

/
Oldalképek
Tartalom