Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 AUGUSZTUS 26 MIÉRT JOBB IZRAELI TEMETŐBEN NYUGODNI? 2. rész Több hír is szólt a koronajárvány idején arról, hogy Amerikából magánrepülővel szállították az elhunytakat Izraelbe, hogy ott helyezzék őket örök nyugalomra. Vajon mi a bibliai és a háláchikus háttere ennek a szokásnak és miért olyan fontos egyeseknek, hogy a Szentföldön temessék el őket? OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA KIÉ A TEMETÉSRE SZÁNT PÉNZ? Szokás, hogy az emberek végrendeletben rögzítik az izraeli temetkezésre vonatkozó kérésüket. Két esetet is találunk, amikor valaki a végakaratához még a pénzt is hátrahagyta a temetés költségeihez, ám a rokonok szerették volna azt másra költeni, ezért a rabbijukhoz fordultak engedélyért. Mindkét rabbi úgy válaszolt, hogy az a pénz, amit az ember a temetésére szán, az az ő sajátjának számít a halála után is, azt nem lehet az örökösöknek elvenni tőle és más dolgokra felhasználni 36. Azonban van egy 16. századi eset, amikor egy házaspár mindkét tag ja egy járványban elhunyt, két kis lányt hagyva maguk után, akiket egy másik városban élő nagybátyjuk nál helyeztek el. A nagybácsi kérdés sel fordult Slomo ben Ávrahám Hákohén (1540–1602) görögországi rabbihoz, hogy nem lehetne-e az elhunytak által az izraeli temetésre szánt összeget inkább a lányaik neveltetésére fordítani. A válasz szerint 37 elsőbbsége van annak a kötelezettségnek, hogy egy apa köteles eltartani a lányait38 , azzal szemben, hogy Izraelben akart temetkezni, és a nevelésükhöz szükséges pénzt még a végrendeletével sem vonhatja meg tőlük. Így a szülőket helyben temették el, a pénzből pedig a lányok neveltetését finanszírozták. ANGYALI HALOTTSZÁLLÍTÁS Azonban nem mindenki tartotta he lyesnek, hogy valaki Izraelben te mettesse el magát, mondván írva van, hogy az, aki érdemtelen arra, hogy Izraelben temessék el, azt hiába hantolják el fizikailag a szentföldön, az angyalok visszaviszik majd oda, ahol elhunyt. Viszont a nagy cádikokat, akárhol is temetik el őket, az angyalok Izraelbe viszik majd 39. Erre utal az a kis anekdota is 40, miszerint egy ember elment a rabbijához, hogy elbúcsúzzon, mivel Izraelbe költözik. Kérdezi a rabbi: miért mész oda. Hogy majd ott legyek eltemetve – hangzik a felelet. Mire a rabbi azt mondja: én is Izraelben szeretnék majd nyugodni, de nem utazom oda. Majd azok az angyalok, akik téged visszahoznak ide, elvisznek engem oda... A tréfás történeten kívül azonban fizikai nyoma is van ennek a hagyománynak. Történt41 , hogy a tiberiási temető gondnoka egyszer azt álmodta, hogy arra kérik, nyissa ki a temetőt, mert hozták Ávrahám Jehosuá Hesl rabbi (1748–1825), az apti (Opatów) rebbét temetésre. Nagyon megijedt, gyorsan kinyitotta a temetőt. Másnap megdöbbenve látja, hogy egy új sír volt a temetőben. Később, amikor híre jött, hogy az apti rebbe meghalt, meg is jelölték a titokzatos sírt, mint az ő nyughelyét. Így esett, hogy az apti rebbének van egy sírja Aptban és egy Tibérisában. Amikor Spira Chájim Elázár rabbi (1871–1937), a munkácsi rebbe 1930-ban Izraelbe látogatott, akkor különlegesen fontos volt számára, hogy megkeresse Tibériásban a sírt és ott imádkozzon 42. IZRAELI FÖLD A KÜLFÖLDI SÍRBAN A Sulchán áruch ban 43 azt írja a RöMÁ, hogy van egy olyan szokás, hogy kül földön a sírba egy kis Izraelből hozott földet tesznek, ami egy kicsit olyan, mintha Izraelben lenne eltemetve44 . Ennek a szokásnak véle ménye szerint jó alapja van. Emiatt aztán az utóbbi pár száz évben az emberek mindig igyekeztek időben be szerezni izraeli földet a temetésük höz. Több végrendeletben kü-Sírok az Olajfák hegyén
