Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 JANUÁR 28 az ő nagy és minden ágazatra kiterjedő óriási műveltségét. Hiszen hol van az a keret, amelybe bele lehetne illeszteni az ő nagy, a kiválók között is legkiválóbb képét.«” 7 RABBISZÜLÕK GYERMEKE 1895-ben Goldziher és Szászy-Schwarz után a harmadik zsidó az egye temi katedrán Marczali Henrik (szül.: Morgenstern, 1856–1940) tör ténész volt.8 Marczali apja Mar cza li Mihály (szül.: Morgenstern, 1826–1889) a Somogy megyei Marcali főrabbija volt, anyai ágon pedig a Freyer Jakab Salamon újvidéki (Novi Sad, Szerbia), majd győri fő rabbi unokája. Marczalit vallásos szel lemben nevelték, de a kezdetektől fogva nyitottsággal a modern tu dományok felé. A Morgenstern (1875-től Marczali) család felfogására jellemző, az az érdekes adalék, mellyel Kozma Andor (1861–1933) költő szolgált egy visszaemlékezésében. Kozma apja gyermekkorában Marcaliban volt szolgabíró, és egy ízben a rabbihoz őt is magával vitte látogatóba, ahol a környéken szinte egyedüli módon láthatott egy zongorát terebélyeskedni a nappaliban. 9 Marczali a tudományos közvélemény figyelmét A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére című tanulmányával hívta fel magára 1875-ben, a további munkássága után pedig már öt év múlva egyete mi katedrát kínáltak neki, ám azt mégsem foglalhatta el, vagy mondhatnánk úgy is, hogy visszautasította, mégpedig az alábbi szavakkal: „Azt nem! Nem térek ki!” – ugyanis zsidó hitének elhagyása lett volna a feltétel, amit ő soha nem tett meg, inkább, mint magántanár kivárta a sorát a recepciós törvényig. 10 Marczalit a rákoskeresztúri izraelita temető egyik díszparcellájában helyezték örök nyugalomra, melyet a pesti Hevra Kadisa ajándékozott az elhunyt tudósnak. Temetési beszédeiből Hevesi Simon (1868– 1943) vezető főrabbiét és Lukinich Imre (1880–1950) történészét idézzük – utóbbi az Akadémia nevében búcsúzott kutatótársától. Az Akadémia oszlopcsarnoka, ahol Goldzihert is ravatalozták Marczali Henrik
