Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2020 JÚLIUS 20 Kétségkívül az oktatás volt az egyik terület, mely a legtöbb kreativitást és elkötelezettséget követelte gyerektől, szülőtől és pedagógustól egyaránt. Két, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség irányítása alatt működő intézmény, a Bét Menáchem Héber Magyar Kéttannyelvű Általános iskola, Óvoda és Bölcsőde, illetve a Maimonidész Zsidó Gimnázium egy-egy pe-BÉT MENÁCHEM ÁLTALÁNOS ISKOLA, BÖLCSÕDE, ÓVODA A PEDAGÓGUS SZEMÉVEL Feldman Mussie, a Bét Menáchem egyik vezető peda gógusa volt a felelős a koronavírus-járvány időszakában használt oktatási program kidolgozásáért. „Igazság szerint már a karantén elején volt egy ötletünk arra, miként kellene folytatni az oktatást. A Chábád-Lubavics mozgalom nemzetközi világában, ahol a Rebbe küldöttjei, a sliáchok, igyekeznek a világ minden olyan településére eljutni, ahol zsidók élnek, gyakran fordul elő, hogy egy család hagyományos iskola nélkül kénytelen élni. Ezért létezik egy jól bejáratott nemzetközi online iskolai program, melynek rendszerét készültünk magunk is használni a karantén ideje alatt. Ez jól is működött, azonban kicsit később mégis a Zoom-on keresztüli oktatásra álltunk át, főként, mert az több interaktivitásra ad lehetőséget, így a tanulók még inkább úgy érzik, mintha iskolában lennének. Természetesen nem volt könnyű olyan megoldást találni, ami minden korosztálynak megfelelő, más-más korcsoportok eltérő szükségletekkel rendelkeznek, ezért közös többszöröst kellett találni, de, úgy gondolom, sikerrel oldottuk meg a feladatot. Persze menet közben számos döntésünket vizsgáltuk felül és az igények és tapasztalatok alapján változtattunk. Nem meglepő módon minél fiatalabb a tanuló, annál nehezebb az érdeklődését fenntartani, de a szülők elképesztően együttműködők voltak, sokat segítették a munkánkat. A COVID-19 idejére természetesen különleges órarendet léptettünk érvénybe, de alapvetően el lehet mondani, hogy az órák a szokásos rendben lettek megtartva, az óvodások részére pedig számos foglalkozást szerveztünk. A gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak köszönet jár, hiszen rendkívül ügyesen állt helyt mindenki a rendhagyó körülmények között. Az intézmény természetesen biztosította a megfelelő eszközöket azon családok számára, akik nem rendelkeztek ilyennel, büszke vagyok arra a hamisítatlan zsidó összefogásra, melyet ezen időszak alatt tapasztaltunk. Azt gondolom, számos tanulság közt a korábbinál még aktívabb kapcsolattartás lehet az a tapasztalat, melyet a koronavírus utáni időkre is meg kívánunk tartani.” Az iskola fejlődése a járvány ideje alatt sem szünetelt: a legtöbb csoportszobát és tanteremet légkondicionálóval látták el. A SZÜLÕ SZEMÉVEL A Kovács családnak mind a négy gyermeke a Bét Menáchembe jár. A gyerekek édesanyja a következő tapasztalatokról számolt be: „Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a tapasztalataimat, akkor úgy fogalmaznék, hogy nem hagytak bennünket magunkra. Az iskola vezetése összehangolt, profi munkával helyezte át az oktatást a virtuális térbe, megtartva az órarend szerinti órák döntő többségét, ezzel egyrészről a gyerekeknek keretet biztosítottak idejük hasznos eltöltéséhez, másrészről fenntartották az iskolába járás szellemiségét, a közösségi életet. Számos külön program egészítette ki a tanórákat, jellemzően az aktuális ünnepekhez kapcsolódóan, de lehetőség nyílt arra is, hogy a gyerekek kötetlenül beszélgessenek egymással. Az online térben történő aktivitások amúgy a bölcsis és óvodás gyerekeket ugyanúgy érintették, mint az iskoláskorúakat, azt kell mondjam, rengeteg terhet levett az iskola a szülők válláról ebben az igen nehéz időszakban, így jutott időm dolgozni és a házimunkát is elvégezni.” Digitális oktatás a gyakorlatban A koronavírus-járvány mindennapi életünk számos területén kényszerített mindannyiunkat olyan megoldások kidolgozására, melyek, ha nem is egészében, de legalább részben biztosíthatják azokat az eredményeket, melyekhez a járvány miatti óvintézkedések előtt hozzászoktunk. MEGYERI A. JONATÁN ÍRÁSA dagógus vezetőjét illetve egy-egy szülőt kérdeztünk a COVID-19 járvány miatti karanténidőszak alatti tapasztalatokról. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, milyen módszereket választottak és találtak a leghatékonyabbnak, mik voltak a legnagyobb kihívások és mik azok a tapasztalatok, melyeket a későbbiekben is tudnak hasznosítani.
