Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 JÚLIUS 18 hogy még akkor is érdemes külföldről Iz raelbe vinni az elhunytat, ha a szál lí tás során nem lehet biztosítani a holt test méltó elhelyezését. Nemcsak arra vonatkozik a hagyomány, hogy Izraelbe vigyék az elhunytakat, de arra is, hogy az ott eltemetetteket ne vigyék máshova, ahogy a következő történetből kiderül. Egy nő 1970-ben egy izraeli útja során szívinfarktusban elhunyt, és annak rendje és módja szerint el is temették. Testvére a hír hallatán Izraelbe utazott és követelte, hogy adják ki a testvére holttestét, hogy Amerikába vihesse, ahol megváltott sírhelye volt. Édesapjuk ugyanis még 1936-ban családi parcellát vásárolt, ahol már több rokon is nyugodott és mint kiderült, az elhunytnak, egyedülálló lévén, az volt a kívánsága, hogy a szülei mellett legyen eltemetve. Az amerikai konzulátuson tájékoztatták, hogy ragaszkodnak a rabbinátus engedélyéhez a kihantoláshoz, így a testvér Ovádjá Joszéf (1920–2013) országos főrabbihoz fordult. A főrabbi hosszú levélben-17magyarázta el elutasító határoza tának okát: úgy vélte, ha már a sors úgy hozta, hogy valaki Izraelben halt meg és temették el, akkor annál nagyobb szentség nincsen, mint ha ott is hagyják nyugodni. Véleménye szerint nem szabad megszégyeníteni az elhunytat a kihantolással, különösen, mivel soha nem tiltakozott explicit módon az izraeli temetkezés ellen. Az évek során több olyan eset is ismertté vált, amelynek során nagy cádikokat kihantoltak és Izraelbe szállították a földi maradványaikat. Például a magyar rebbék közül Háger Jiszráél rabbit (1860–1936), a híres vizsnyici rebbét, aki 1936 óta nyugodott a nagyváradi temetőben 1950-ben18 fiai – több rabbi jóváha gyásával19 – elszállíttatták Izraelbe és Bné Brákban helyezték immár örök nyugalomra. 1972-ben a szpinker rebbét Weisz Joszéf Méir rabbi (1838–1909) földi maradványait. Őt 1909-ben temették el Szaploncán és az unokája vitette át Izraelbe, ahol a petách tikvái temetőben temették el. A STOLINI REBBE VÉGAKARATA 1955-ben Jochánán Perlow rabbi (1900– 1955), a stolini rebbe Brooklynban anélkül hunyt el, hogy te metése körülményeiről rendelkezett volna. Követői nem tudták, hol temessék el, végül a helyi temetőben helyezték nyugalomra, azzal a kikötéssel, hogy ha a hagyatéka átvizsgálása során, vagy más úton kiderül, hogy Izraelben szeretett volna temetkezni, akkor átszállítják. Másfél éven keresztül zajlott a levelezés izraeli és külföldi, haszid és nem haszid rabbik bevonásával arról, hogy át kellene-e temetni vagy sem 20. Egyes haszidok azzal érveltek az izraeli temetés ellen, hogy állítólag a rebbétől az évek során arra utaló megjegyzéseket hallottak, mintha nem tartotta volna helyesnek a holttestek Izraelbe szállítását21 . A másik érv az volt22 , hogy a kabbala alapműve a Zohár három helyen 23 is jelzi, hogy nem tartja helyesnek a külföldről Izraelbe szállítást a temetésre, a fent említett Bár Kirijá rabbi érveléséhez hasonlóan. A Zo hár24 fel is teszi a kérdést, hogy Jákob és József miért kérték mégis, hogy vigyék őket Izraelbe temetni, amire az a válasz, hogy ők különleges cádikok voltak, ami kivételessé teszi a helyzetüket. Az áttemetést ellenzők szerint a rebbe biztosan nem ment volna a Zohár véleményével szembe. Az izraeli temetést támogatók viszont azzal feleltek meg erre, hogy a Zohár maga kivételt tesz nagy cá dikokkal, és a rebbe is nagy cádik volt. Mások a Sulchán áruch ra hivat koztak, mint mérvadó véleményre, ami szerint érdemes Izraelbe vinni eltemetni a halottakat. A vitának meglepő módon végül maga a rebbe vetett véget azzal, hogy többször egymás után megjelent az egyetlen gyermekének, Fejge lányának (meghalt 2010) álmában és nyomatékosan kérte, hogy vigyék őt át Izraelbe25 . Így el is szállították Izraelbe, ahol általában koporsó nélkül, imasálba burkolva temetnek26 . A kihantolt testeket azonban, az elhunyt méltóságát megőrzendő, koporsóban temetik el. A stolini rebbe teste, mint kiderült, másfél év után is ép volt, így koporsó nélkül helyezték örök nyugalomra27 . (A Midrásban28 szerepel, hogy a jám bor emberek teste haláluk után is ép marad.) MIÉRT FONTOS, HOGY A CÁDIKOK SÍRJA A HELYÉN MARADJON? Amikor 1966-ban felmerült, hogy esetleg átszállítják Cvi Hers rabbi (1778–1846), a rymanówi rebbe föl di maradványait Izraelbe, akkor fel szólalt az ügyben Halberstam Jekutiél Jehudá (1905–1994), a klausen burg-kolozsvári rebbe is, és egyértelműen elutasította a tervet29 . Többek között a Zohár ra hivatkozott, amihez véleménye szerint a haszid rebbék biztosan ragaszkodnak, ezért helytelen lenne az akaratuk ellenére átköltöztetni a nyughelyüket Izraelbe. Ezt támasztotta véleménye szerint alá az is, hogy nemigen akadt haszid rebbe, aki a maga számára ezt kérte volna 30. Egy másik hasonló esetben Slomo Zálmán Auerbach (1910–1995) jeruzsá lemi rabbi szintén az ellen a gondolat ellen érvelt, hogy a híres rabbikat és rebbéket kihantolják és Kelet-Európából Izraelbe vigyék31 . Ez ugyanis félő, hogy azt eredményezné, hogy kevesebb figyelem fordulna megmaradt temetők karbantartására, valamint, hogy a helyi hatóságok is könnyebben fogják megszüntetni a sírhelyeket, azzal érvelve, hogy előbb-utóbb úgyis elvinnék a halottaikat a zsidók Izraelbe. [Maga a klausenburg-kolozsvári rebbe, aki az 1967-es hatnapos háború előtt költözött el Izraelből, mikor idős korában 1986-ban betegeskedni kezdett, visszaköltözött a Szentföldre, hogy ott legyen majd eltemetve 32. Ebből is látszik, hogy nem csak a kihantolással, hanem magával a holttestek szállításával nem értett egyet. Ennek fényében meglepő, hogy (amint arra a cikk elején utaltam) a feleségét Amerikából Izraelbe szállították temetni, amikor elhunyt.] A híres filantróp, Mose Montefiori (1784–1885) végrendeletében meghagyta, hogy a London melletti Rams gate-ben megváltott sírhelye mel lett a hagyatékából építsenek FOTÓK: CREATIVE COMMONS
