Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-07-01 / 132. szám

2020 JÚLIUS | egység 13 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ A Kis Kótel, ahogy a neve is su­gall ja, jelentősen rövidebb, mint „nagy testvére”. Mindössze 17,7 mé­ter hosszú, s előtte csak egy hat mé­ter széles tér áll, szemben a Siratófal előtti, 60 000 ember befogadására képes plázával. Ezzel együtt az itt elmondott ima még különlegesebb, mint a Si­ra tófalnál, mert ez a falrészlet szinte teljesen egy vonalban van az egyko­ri Szentek Szentjével, a Templom legbelsőbb helyiségével, ahol (az I. Szentély idején) a Frigy ládát őriz ték. (Ez az oka annak, hogy a Si ratófalnál sokan kissé balra for­dulva imádkoznak, hogy minél pon - tosabban az egykori Szentély irá­nyában álljanak.) Azok, aki a temp­lom-hegyi za rán doklatot tiltó rabbi­nikus véleményt fogadják el, ennél közelebb nem juthatnak az egykori Szentélyhez. A hely további előnye, hogy itt, a tömeget elkerülve, gyak­ran ma gunk lehetünk az ősi kövek­kel, és háborítatlanul mondhatjuk el imáin kat. A Kótel Hákátán előtt található kis tér és az oda vezető, napjaink­ban is álló, boltíves bejárat erede­tileg egy muszlim zarándokok szá­mára épített, Ribát ál-Kurd nevet viselő szálláshoz tartozott, melyet Kalawun mameluk szultán idején emeltek a XIII. század végén. ILLEMHELY A ZARÁNDOKOK ELLEN A Kis Kótelhez egy érdekes legenda is fűződik: itt jelent meg Élijáhu (Il­lés) próféta évszázadokkal ezelőtt egy neves jeruzsálemi rabbinak. A történet egy másik verziója szerint maga a Sechina, az isteni jelenlét látogatta meg itt Ávráhám Hálévi Bruchim rabbit, a neves cfáti kaba­lista, a szent Ári egyik tanítványát. A csoda pontos helyszínéhez azután sokan járultak imádkozni, köztük olyan neves bölcsek, mint a Rádbáz, Smuél Szálánt rabbi vagy Máháril Diszkin. A megnövekedett zarán­doksereget azonban nem nézték jó szemmel a környéken lakó arabok, és egy nyilvános illemhelyet építet­tek a fal azon részére, ahol a jelenés történt, hogy ezzel vegyék elejét a zsidók imájának. Az épület a mai napig áll, igaz, már nem tölti be eredeti funkcióját. ELHANYAGOLT GYÖNGYSZEM Napjainkban igen kevesen keresik fel ezt a különleges helyszínt, ami ezért kissé elhanyagolt és nélkülözi a Siratófal környékének pompáját. A feszült politikai helyzet miatt sem jelentősebb felújítást, sem nagyobb beruházást nem engedélyeztek itt a hatóságok, ezért a Kis Kótelnél nem találunk padokat, imaköny­veket, vagy tóratekercseket, mint a Siratófalnál. Rendszeres közösségi imákat csak időnként rendeznek itt, leszámítva az óvárosban élő zsidó fiatalok által szervezett szombatkö­szöntést, melyet minden péntek este megtartanak. Emellett éjszakánként megfordulnak itt olyan jámbor zsi­dók, akik a tikun chácot ot, a lerombolt Szentélyt sirató éjféli imádságot mondják el ezen a szent helyen. Van­nak továbbá olyan zsidó családok, akik nyolcnapos fiúgyermekük brit miláját, azaz körülmetélését végzik itt, többek között azért, mert a Sira­tófalnál erre nincs lehetőség. A Kis Kótel területének alapos renoválását és a megfelelő infra­struktúra kialakítását évtizedek óta követeli számos zsidó szervezet. Saj­nálatos módon még azt sem sikerült elérniük, hogy a helyszín felügyelete a rendőrségtől a jeruzsálemi szent helyek felügyeletéhez kerüljön át. Az elmúlt években annyi előrelépés történt, hogy jobban odafigyelnek a fal előtti tér tisztán tartására, az időnként megjelenő, gyalázkodó arab feliratok eltüntetésére, illetve biztonsági kamerákat szereltek fel a környéken. Mindezek ellenére a Kótel Hákátán a jeruzsálemi óváros egyik rejtett gyöngyszeme, melyet érdemes felkeresni mindenkinek, akit erre vezet az útja, mert az él­mény semmi mással nem pótolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom