Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
egység | 2020 JÚLIUS 10 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM feltárása közben: egy lapos felszínű, nagy méretű kőlapot találtak, melyet két kisebb kő tartott, egyfajta asztal gyanánt. A régészek szerint elképzelhetetlen, hogy a kövek maguktól kerültek volna ilyen pozícióba, és nagy hasonlóságot mutatnak azzal a leírással, melyet Smuél könyvében találhatunk arról a kőlapról, melyre a frigyládát helyezték. KIRIJÁT JEÁRIM A szövetség ládája nem sokáig maradt a Jeruzsálemtől mintegy 30 km-re nyugatra fekvő, manapság 120 000 lakossal bíró, de a bibliai időkben is igen fontos városban. A váratlan ajándéknak örvendező emberek ugyanis nem bántak kellő tisztelettel a frigyládával, ezért az Örökkévaló megbüntette őket. Ezt követően úgy gondolták, hogy inkább értő kezekre bízzák e fontos tárgyat, és Kiriját Jeárimba vitették, ahol egy kohén (pap), Elázár ben Ávinádáv vállalta az őrzését. „És mondták Bét-Sémes emberei: Ki bír megállni az Örökkévaló, e szent Isten előtt, és kihez vonuljon tőlünk? Ekkor küldtek követeket Kiriját Jeárim lakóihoz mondván: Visszahozták a filiszteusok az Örökkévaló ládáját, jöjjetek le, vigyétek azt fel magatokhoz . S eljöttek Kiriját Jeárim emberei és fölvitték az Örökkévaló ládáját és bevitték azt Ávinádáv házába a dombon; Elázárt, a fiát pedig fölszentelték, hogy őrizze az Örökkévaló ládáját.” ( 1Sámuel 6:20., 7:1.). Ez a település Bét Semes és Jeruzsálem között helyezkedik el, Jehuda és Binjámin törzsének határán. A régészeti leletek mellett – mint számtalan más esetben –, itt is az arabok által használt névből következtethetünk az eredeti, bibliai eredetre. Kiriját Jeárimot ugyanis Deir El-Ázár ként említik az arabok, utalva a frigyládát őrző Elázárra. A bibliai terület ma egy arabok lakta kisvárosban, Abu Gosban található és egy bencés kolostorhoz tartozik, melynek kertje csak korlátozottan látogatható. A modern izraeli település, Kiriját Jeárim közel ötven évvel ezelőtt éledt újjá a bibliai helyszín közvetlen közelében. Alapítói a híres amerikai Telz jesiva hallgatói és tanárai voltak. NOV ÉS GIVON Siló pusztulását és a frigyláda elrablását követően a Hajlék Novba került, melynek helyén ma a modern Mevo Choron mosáv terül el, Jeruzsálemtől északnyugatra, Modiin irányában. Sa ul király azonban megölette az ott szol gáló papokat, mert Dávid támogatásával vádolta őket. Ezt követően a közelben fekvő Givonba vitette a Miskánt, az ott működő jelentős vallási központba: „Az Örökkévaló hajléka pedig, melyet Mózes készített a pusztában, meg az égőáldozat oltára abban az időben a magaslaton voltak Givonban” (1Krónikák 21:29.). Salamon király innen vitette fel Jeruzsálembe, a Szentély felavatása előtt. Givon már a kánaáni korban jelentős város és kultuszközpont volt, a honfoglaláskor a csellel Izraelhez csatlakozó gibeoniták lakták. A magaslaton, ahová a Miskánt is elhelyezték, Salamon király is mutatott be áldozatokat. A feltárt ősi város egy arab falu, a Jeruzsálemtől néhány km-re, északra fekvő El-Dzsib szélén helyezkedik el. Mivel 1. Gilgál 2. A silói zsinagóga 3. Nov és Givon FOTÓK: A SZERZŐ, CREATIV COMMONS
