Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-06-01 / 131. szám

egység | 2020 JÚNIUS 32 ÉCESZGÉBER ANTISZEMITA SZERVEZET-E A BLACK LIVES MATTER? A George Floyd brutális meggyilkolását követő erőszak- és gyújtogatási hullám egy alapvetően békés tüntetéssorozat „mellékterméke” volt, amelyet nagyrészt a feketékkel szembeni igazságta­lanságok ellen joggal fellépő Black Lives Matters kezdeményezett. A #BLM-nek azonban van egy kevésbé ismert, sötét oldala is. SERES LÁSZLÓ ÍRÁSA bocsánatot kell kérnie, amiért véleményrovatában egy republikánus szenátor katonai fellépést sürgethetett az erőszak ellen (a rovatvezető végül távozott is). Azt pe­dig, hogy a hála nem politikai kategória, a nemzetközi antiszemitizmust monitorozó Anti-Defamation League vezetője tapasztalhatta meg: hiába rakott ki Jonathan Greenblatt a Twitteren egy, a Floyd-gyilkosság után a fekete közösséggel szolidáris, a „szisztemikus igazság­talanságot és egyenlőtlenséget” ostorozó közleményt, sorozatban kapta meg válaszul, hogy ezek „üres szavak”, foglalkozzon inkább a palesztinokkal, az ADL ne küld­jön (!) amerikai rendőröket tréningre a rasszista Izra­elbe, különben is, a cionizmust, és így az apartheidet támogatják. #BlackLivesMatter – hirdetik transzparenseken és pla­kátokon, tüntetéseken és pólókon, és ezen persze nincs mit vitatni: ahogy George Floyd szörnyű halála és sok más, afroamerikaiakkal szembeni rendőri erőszak pél­dája is mutatja, természetes, hogy a feketék élete számít – ahogy mindenki másé is. A szervezet neve minden­esetre azt sugallja, hogy a rendőri erőszaknak áldozatul eső feketék sorsa minden esetben a bőrszínükkel függ össze, hiszen állítólag máig „szisztematikus” a társadal­mi elnyomatásuk. Aztán hamar kiderült, hogy vannak fekete életek, amelyek számítanak, és vannak, amelyek nem. Napokkal a Floyd-gyilkosság után a Missouri állambe­li St. Louisban utcai randalírozók lelőtték David Dorn nyugalmazott rendőrkapitányt, aki barátja zálogboltját próbálta védeni az erőszakos fosztogatóktól. A CBS beszámolója szerint „a meglőtt rendőr hosszú percekig még életben volt, a járdán feküdt, de senki sem segített neki, nem ment oda hozzá, a mentőket a videó készítője értesítette”, és, tegyük hozzá: David Dornból valamiért nem lett az antirasszista harc hőse, mint Floydból. A közbeszéd az amúgy is politikai korrektség sújtotta Egyesült Államokban rohamtempóban változik a még kevesebb szólásszabadság irányába. A tüntetések üze­netei és maguk a tüntetők valójában nem bírálhatók, a bírálók nagyon hamar megkapják az érzéketlenség vagy a néha nem is olyan bújtatott rasszizmus vádját. A BLM-szervezte demonstrációk körei nem egyszer élnek a fehér bűntudat keltésével, még évtizedekkel a szégyenletes szegregáció megszűnése, a polgárjogi törvények elfogadása, a feketék társadalmi mobilitását, középosztályuk megerősödését lehetővé tevő multikul­turális társadalom létrejötte után is. Így történhetett meg, hogy lemondani kényszerült posztjáról a Philadelphia Inquirer c. lap főszerkesztője, mivel Az épületek is számítanak címmel számoltak be a van ­dál pusztításról, a The New York Times pedig úgy érezte, SERES LÁSZLÓ • SZÜLETETT: 1963 • FOGLALKOZÁSA: újságíró, publicista, a Neokohn főszerkesztője • CSALÁD: két gyermek apja NÉVJEGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom