Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-06-01 / 131. szám
Imádságok a járványok idejére 2.rész Az imádkozás az Istennel való közvetlen kapcsolatunkat jelenti. ״Az Örökkévaló mellettem van, nem félek..." - mondjuk a Zsoltárokban. (118:ó.). Az imádkozás a mindennapi zsidó élet alapvető tevékenysége, ám a járvány természetesen erre is, mint életünk minden más vefülefére, hatással volt. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA A héber betűk egyben számokat is jelölnek. Ezen alapul a gemátria, vagyis az az elmélet, hogy az egyes szavak számértéke is különféle jeleütéseket közvetít a számunkra. A gemátriát ismerők számára a helyzet egyértelmű: a ״jespitáron lekoroná” (van megoldás a koronára) kifejezés számértéke (1443) pontosan megegyezik a ״tesuvá, tfilá ucedáká” szavak számértékével. Ros hásánákor az imáinkban elmondjuk, hogy az előbbi három dolog: a megtérés, az ima és az adakozás elháríthatják tőlünk a rossz ítéletet. A középsőről beszélünk most. TEHILIM A Dávid király által írt Zsoltárok könyve az évezredek alatt zsidó nemzedékek hosszú sorának jelentett menedéket és spirituális erőforrást. Ma sincs ez másként: a zsoltárok felolvasása ma is a legfontosabb imáink közé tartozik, legyen szó betegségről, háborúról vagy meddőségről. Egy szokás szerint az egész Zsoltárok könyvét felosztják a résztvevők számának megfelelően, és a kívánt esemény bekövetkezése érdekében annyiszor olvassák végig, ahányszor csak lehetséges. Ebben a digitális technika is a segítségünkre van, amire idén jóval nagyobb igény és szükség van, mint eddig bármikor. A Zsoltárok könyvének együttes elmondásához a tehilimyahad című oldal nyújt könnyen áttekinthető és használható platformot több nyelven. A nagy sebességgel terjedő vírus okán naponta tartanak világszerte egy időben zsoltárolvasást. Fontos, hogy egyszerre, azonos időben mondják minél többen ugyanazt az imát, így ugyanis sokkal nagyobb az ereje, mondják bölcseink. A felhívások különféle internetes csoportokban terjednek, és meghatározzák, hogy melyik zsoltárt és pontosan mikor kell elmondani. Többnyire a 121-es zsoltárt választják, melyet általában bajok, nehézségek esetén szokás mondani. Más helyeken a 91- es és 46-os zsoltárt ajánlják megfelelő szegulakémt (védő formula vagy cselekedet). Mindkettő arról szól, hogy hogyan védi meg népének tagjait az Örökkévaló minden csapástól. Megint máshol a 3. és a 91. zsoltárt tartják a legmegfelelőbbnek erre a célra, hivatkozva a jeruzsálemi Talmudra {Sábát 6:2.), mely szerint e két ima az üldözöttek dala. Bölcseink szerint e szövegek jó jelül szolgálnak számunkra a bajtól való megmeneküléshez. IMÁK JÁRVÁNYOK ELLEN A járványok végigkísérik az emberiség történelmét, és számos olyan imaszöveget ismerünk, melyek az adott korszakban pusztító járványtói való megmenekülésért íródtak. A XVI. századi cfáti kabalista, a szent életű Ári például amuletteket írt a közösségében néhány évente végigsöprő járványok elhárítására. Az Ostropoliba való ráv Simson, aki ál kidus Hásem, vagyis Isten nevének megszentelésével veszítette életét az 1648-as Hmelnyickij-mészáriás során, korának egyik legnagyszerűbb kabalistája volt, akit az utána következő nemzedékek nagyjai is kiemelt tisztelettel említettek. A járványok elleni szegulája korai írásaiban található. A kabalista rabbi azt javasolta megelőzésként a járványok ellen, hogy a Tóra Onkelosz-féle fordításából (héberül: tárgum) olvassák fel a zsidók sivatagi vándorlásának állomásait Mózes negyedik könyve, a Bámidbár végéről. Akiva Ejger, világhírű rabbi, korának egyik vezető tóratudósa az 1831-es európai kolerajárvány idején azt javasolta, hogy minjánban mondják el a Szentélyben használt füstölőszer összetevőit felsoroló, pitum háktoret nevű talmudi részletet, mert az jó jel arra nézve, hogy megálljon a járvány. Az imákon túl kiállt amellett is, hogy 15 embernél több ne gyűljön össze egy minjenben a járvány ideje alatt, és fontosnak tartóttá az orvosok utasításainak betartását. Ezt napjaink vezető rabbijai is hangsúlyozzák. Jichák Joszéf, Izrael Állam szfárádi főrabbija lányok és asszonyok számára szerkesztett imát, kifejezetten a koronavírus-járvány megszűnéséért és a betegek mihamarabbi felépüléséért. Az imát a szombatra készített kalács tésztájából levett chálá micvájának teljesítésekor, valamint péntek este, a szombati gyértyagyújtás idején javasolt elmondani. Az ima ismert szövegeket tartalmaz, elsősorban a bűnbánó (szlichot) imákból, melyeket közösségi böjtnapokon mondanak. A közösségi böjtöket is többnyire a zsidókát veszélyeztető helyzet esetén szokták elrendelni. A chálá levétele közismerten olyan jó cselekedet, melynek érdemében az Örökkévaló gyógyulást hozhat betegeknek vagy más, kívánt eredményt érhetünk el általa, akárcsak a zsoltárok felolvasásával. 20 egység 2020 JÚNIUS
