Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-06-01 / 131. szám

2020 JÚNIUS | egység 17 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT * * * 1785: Csodarabbik mulattatták a násznépet Az első ún. fekete esküvő, amiről a rabbinikus irodalomban olvasha­tunk, kb. 1785-ben11 zajlott a híres haszid mester, a lizsenszki (Leżajsk) Elimelech rabbi (1717–1787) idejében (a rabbi jorcájtján, ádár 21-én, a mai napig sok ezren zarándokolnak el a sírjához imádkozni). Járvány volt ekkor, a rabbihoz pedig egy falusi zsidó érkezett, aki a 36 éves lányát a szegénysége miatt nem tudta kihá­zasítani és úgy vélte, alkalmas jelölt lenne egy járvány alatt megtartott micva esküvőhöz. „Mivel van egy szokás, hogy szögul á (jó ómen) árvá ­kat kiházasítani kolera idején. Elime­lech rabbi kérte, hogy jöjjön el a lány, és össze is adta az ő 30 éves vízhor­dójával. Megtartotta az esküvőt. A [későbbi] kozsnyici mágid 12 hegedűn játszott és a [későbbi] lublini rebbe 13 volt a bádchen (tréfamester)” 14 . Érde ­kes megfigyelni a szövegben, hogy az egyik elem (árva gyerek) megvan, de a másik elem, a temető mint hely­szín, nem szerepel a leírásban. 1831: A menyasszony nem lehet beteg! Egy 1831-ből származó korábbi for­rás felidézi15 , amikor a nagy járvány idején a lengyel Rymanówban szer­veztek a szokás alapján esküvőt, ám a menyasszonyt szó szerint akkor döntötte le a lábáról a betegség, amikor már kísérték volna a hüpé ­hez. „Amikor ezt elmesélték a híres rymanówi csodarabbinak, Cvi Hirs rab binak (1778–1847), a Talmudból idézett: »félre kell tenni a halottat a menyasszony miatt«16 . [Ennek az eredeti értelme az, hogy egy eskü­vő prioritást élvez egy temetéssel szemben. A rabbi azonban arra utalt ezzel, hogy a menyasszonynak fontosabb kell legyen az esküvője, mint a halál, azt a »szerepét«, hogy halott, félre kell tennie, hogy meny­asszony lehessen.] A menyasszony ekkor rögtön meggyógyult és olyan egészséges lett, mint előtte volt”. 1865: Esküvõ Cfáton és Jeruzsálemben 1865-ben Izraelben járvány tom­bolt, ez időből két dokumentált fe kete esküvőt is találunk, egyet Cfá ton, egyet pedig Jeruzsálem­ben. Moshe Nussbaum rabbi a Sá ­áré Jerusálájim könyvében 17 erről így ír 1866-ban: „tavalyi évben, amikor volt a járvány... Cfáton kerestek két árvát és összeadtak őket, a chupá kint volt a temetőben mesterünk, Ji­chák Luria rabbi, a híres kabbalista és mesterünk, Joszéf Káro rabbi, a Sulchán áruch szerzője a sírok között. Mert előttük ismert ez a szögulá , mint hagyomány. És hál Istennek, nyuga­lom lett és abbamaradt a halál, de sajnos az éhínség egyre erősebb az aszály miatt”. Arról, hogy nem ez volt az egyedüli temetőben tartott esküvő ebben az időben Izraelben, egy újságcikkből értesülünk. 1866-ban a Párizsban megjelenő Hálevá ­non című héber nyelvű újság 18 egy riportot közölt, ami beszámolt két árva esküvőjéről az előző évben egy jeruzsálemi temetőben. 1909: A jeruzsálemi szökevény võlegény Egészen különleges dokumentu­mok maradtak fenn egy 1909-es je­ruzsálemi fekete esküvőről, melyet az Olajfák hegyének lábánál tartot­tak. Erről ugyanis nemcsak sajtóban megjelent beszámolóból tudunk, de rendelkezésünkre állnak két fényké­pész jó minőségű felvételei is az ese­ményről19 (lásd cikkünk illusztrációit). A Jeruzsálemben megjelenő Hácvi című héber nyelvű újság20 közölte Eliezer ben Yehudá főszerkesztőnek (1858–1922, a héber nyelv megújí­tója) beszámolóját, amely ráadásul egy kis bulvárhírt is rejt, ugyanis kiderül belőle, hogy a vőlegény elsőre megpróbált megszökni az es­küvőről. A közösség ugyanis szokás szerint nemcsak a szertartásra és a hozományra gyűjtötte össze a pénzt, de egy kis kezdőtőkét is ígértek az ifjú párnak. Ám a szertartás közben a vőlegény meggondolta magát, és futásnak eredt. Mikor elkapták, el­mondta, azért gondolta meg magát, mert nem kapta meg ezt az össze­get. Amikor azonban átadták neki a pénzt, akkor már folytatódhatott a szertartás. 1873: Esküvõ kolera idején Pozsonyban 1911-ben König Mose rabbi (?–1914) kaboldi (Kobersdorf) dáján azzal a kérdéssel fordult Weisz Jichák (1873– 1942) verbói rabbihoz, hogy mi a forrása annak a szokásnak, hogy járvány idején árváknak tartanak esküvőt temetőben. A verbói rabbi válaszában leírja többek közt21 : „Én is hallottam az öregektől, hogy így csináltak Pozsonyban 1873-ban”. Fotók: Temetés és fekete esküvő Jeruzsálemben az Olajfák hegyénél. (ISRAELNATIONALNEWS.COM; KONGRESSZUSI KÖNYVTÁR) Az esküvői baldachin (kinagyítva a nyitóképből)

Next

/
Oldalképek
Tartalom