Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-06-01 / 131. szám
2020 JÚNIUS | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ – Mi volt Hodakov rabbi másik feladata? – A másik feladata a személyes találkozók, a jechidut ok szervezése volt. Hodakov rabbi mindig ott állt az ajtóban a naptárával a jechidut okkor, és annak alapján mehettek be az emberek a Rebbéhez. – Mit jelent a jechidut ? – Ez egy nagyon fontos intézmény a Chábád haszidoknál. A kifejezés egy négyszemközti találkozót takar, és a jáchid szóból ered, azt jelenti: egyedül lenni. Ehhez először a látogató írt egy levelet a vallási életéről, kérdéseiről spirituális és/vagy mindennapi témákban, családjáról vagy azokról a dolgokról, amikre áldást kér. A Rebbe ezt hihetetlenül gyorsan átolvasta és sorban megválaszolta a kérdéseket. Közben ceruzával megjelölt bizonyos dolgokat vagy rövid megjegyzéseket írt hozzájuk. Voltak olyanok, akik nagyon egyszerű, pár soros levéllel mentek, így aztán volt olyan jechidut , ami néhány perc volt csupán. Voltak olyanok, akik hosszabban maradtak, akár egy-két órát is. Például Menáchem Begin (1913–1992), Izrael miniszter elnöke is járt a Rebbénél 1977-ben vagy Zálmán Sházár (1889–1974), Izrael államelnöke, aki Chábád családból származott – ők több órán át beszéltek a Rebbével négyszemközt mindenféléről. A jechidut általában az esti órákban kezdődik, mivel napközben a rebbe tanul, dolgozik stb. A Rebbe az első időszakban, 1951 után, egy-két órán át tartott jechidutot, aztán ez egyre hosszabb lett, ahogy egyre többen lettek a hozzá fordulók. A vége felé már sokszor egészen reggelig tartott. – Ezeket maga Hodakov rabbi szer vezte? – Igen. Először jelentkezni kellett nála annak, aki a Rebbéhez akart bejutni, ő pedig eleve úgy adta az időpontot, hogy már fel is mérte, kinek lesz egy perc, kinek lesz több idő. Ez persze csak egy előzetes közelítés volt, a gyakorlatban a Rebbe nem nézte, hogy mennyi a „kiszabott” idő, mindenkinek annyi időt adott, amennyire szüksége volt, így sokszor elhúzódott egy-egy találkozó. – A telefonokra nem válaszolt személyesen a Rebbe ezek szerint, de mi volt a helyzet a postájával? – Minden levelet, ahogy erről írt is egyszer, ami hozzá érkezett, személyesen bontott fel és bizalmasan kezelt. A levelezését egy másik titkár intézte, aki szintén 1940-ben érkezett Amerikába és dolgozott már az előző rebbének is. Ő dr. Nissan Mindel (1912–1999), aki nagyon és olvasta a következőt, és amikor befejezte az első levelet, már rögtön elkezdte diktálni a másodikat és nyitotta ki a harmadikat és így folyamatosan diktált, hol jiddisül, hol héberül, hol angolul. A többi napokon egyéb munkái mellett dr. Mindel a lediktált anyagokat dolgozta fel, majd készen vitte vissza azokat. A Rebbe átnézte, javította őket, és néha a levél végéhez kézzel még hozzáírt. Az angol nyelvűekhez héberül írt utóiratot, amit dr. Mindel lefordított, újragépelt és visszavitte a Rebbének. Vagy volt olyan, hogy az indigóval készült másolatra írt a Rebbe utóiratot, amit az eredeti levélre még odagépelt dr. Mindel, és úgy vitte vissza aláírásra. – A Rebbe híres volt arról, hogy sok nyelven beszélt. A levelezése viszont ezek szerint csak angolul, héberül és jiddisül zajlott? – Ezeken a nyelveken kívül írhattak a Rebbének leveleket franciául, németül és olaszul is. Azonban ezeken a nyelveken a Rebbe titkárságán nem tudtak, ezért csak három nyelven válaszolt, ahogy ezt többször jelezte is a leveleiben. Az orosz nyelvű leveleket kézzel írta. Ha a levél a Szovjetunióba ment, akkor az aláírás annyi volt: Zéjde (nagypapa jiddisül – a szerk.) Ezeket sima papírra írta, nem fejléces levélpapírra. A Friedige rebbe (középen ül) megkapja az amerikai állampolgárságot, mellette jobbról a későbbi Rebbe, hátuk mögött Hodakov rabbi Dr. Mindel és a Rebbe (ANASH.ORG) jól tudott angolul. Emlékeim szerint minden héten kétszer érkezett a Rebbe irodájába egy notesszel, a Rebbe pedig diktált neki. Neki nem volt irodája az épületben, nem is Crown Heights-ban lakott. Mindel beszámolója szerint a Rebbe nagyon gyorsan dolgozott, miközben diktált egy levelet, már nyitotta KÉPEK FORRÁSA: JEM
