Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-05-01 / 130. szám
Imádságok a járványok idejére A mostanihoz hasonló, világméretű járványt kiváltó betegségek végigkísérik az emberiség történelmét, és természetesen a zsidó szokások és imák között is találunk olyanokat, melyek ezekkel foglalkoznak. Most induló sorozatunkban ezekkel ismerkedünk meg. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA IMÁK AZ EGÉSZSÉGÉRT HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEPEKEN A mindennapi imák között, a naponta háromszor elmondott Amidában szerepel a ״báruch rofe cholim” áldás: Gyógyíts meg minket, Örökkévaló, és meggyógyulunk, ments meg minket, és megmenekülünk, mert Téged dicsérünk. Hozz teljes gyógyulást sebeinkre, mert Te, Örökkévaló Király hűséges és irgalmas vagy. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki meggyógyítja népe, Izrael betegeit. Más imáinkban is felbukkan a betegség és a járvány, például a nagyünnepi Unetáne tokejben: ״Újév napján lesz megírva és Jóm kipur napján megpecsételve... ki marad életben és ki fog meghalni, ... ki járványban... De a bűnbánat, az ima és a jótékony adakozás elhárítják a rossz végzést! A jól ismert Avinu Málkénu imában pedig ezt mondjuk: Atyánk, Királyunk, háríts el járványt... szövetséged tagjaifölül! A BETEGSÉGEK FELBUKKANÁSA A Tóra először Jáákowal kapcsolatban említi a betegséget. A midrás szerint korábban az emberek hirtelen haltak meg, amikor megöregedtek, ám a harmadik ősapa időt kért az Örökkévalótól, lehetőséget a viszszatekintésre, számvetésre, megtérésre, hogy méltón elbúcsúzhasson szeretteitől. Az Örökkévaló eleget tett a kérésének, és elhozta a betegségeket a földre. Jáákov a halálos ágyán áldásokat osztott, ahogy apja és nagyapja tette. Ekkor jelentették Józsefnek J Mózes 48:1.): ״íme, atyád beteg”. Bár József pontosan tudta, hogy apja a halálos ágyán fekszik, mégis külön felhívták a figyelmét a betegségére, amit a Tóra egyébként Egyiptomhoz köt: ״Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrződ mind a törvényeit: mindazt a betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nemfogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód. (2Mózes 15:26.) BETEGSÉGEK FÖLDJE Egyiptom, metaforaként, a betegségek földje. Nem csak a tízcsapásban szereplő kelések és dögvész földje, hanem a legkomolyabb emberi betegségé, a túlzásé: a túlzott anyagiasságé, az eltúlzott felhalmozásé. Egyiptom saját kapzsiságának betege és egyben szolgája lett. A túlzást azonban mindig megelőzi a jólét: a felhalmozásnak sokszór képtelenek vagyunk gátat szabni. A fogyasztás, a birtoklás vágya, a soha nem elég érzése tartotta hatalmában Egyiptomot. A jólét megtestesítője és a legnagyobb felhalmozó maga József volt, aki okos előrelátásával megmentette ugyan az éhínségtől Egyiptomot és saját kiterjedt családját, ám egyben megalapozta a vég nélküli felhalmozás kultúráját is. Apja betegségének híre figyelmeztetés volt, nem csak egyszerű orvosi információ. Jáákov ősapa betegsége egy kor végét jelentette: az okos tartalékolás életet adott a népnek, az esztelen felhalmozás azonban a túlzott luxus kényelmét, egyben a felejtést és a beolvadásra való hajlandóságot jelentette a zsidók számára. A LELKŰNKBŐL FAKADÓ BETEGSÉG A Tóra arra tanít, hogy a teremtés csodás lehetőségeket biztosít a számunkra, ám ha visszaélünk vele, akkor hatalmas veszélyeket hordoz. Érdekes, hogy épp ezt hangsúlyozzák sokan a mostani járvánnyal kapcsolatban. A túl sok semmiből sem egészséges. Fel kell ismernünk a bőség és a jólét áldása és a fölöslegesen sok birtoklásának átka közti különbséget. Ez az, amit egyre gyakrabban hallunk manapság: korunk túlzó életmódjának véget kell vetni. Az észszerűség, az okos beosztás ideje jön, amikor újra megtanuljuk értékelni, amink van. A Tóra, a könyv, mely a világ ״alaprajza”, amiben minden megtalálható, természetesen ezt az útmutatást is tartalmazza. A fentiek mellett a Tóra egy spirituális eredetű betegségről, az egyes embert sújtó, lepraszerű réw/Zról is beszámol. Ez nemcsak emberek bőrén vagy szőrzetén, hanem épületeken és használati tárgyakon, pl. ruhán is megjelenhetett. Elsősorban a pletykálkodás, a rossz nyelv, a mások rossz hírének keltése, illetve a felfuvalkodottság válthatta ki a Szentélyek idejében, és meghatározott ideig tartó elkülönítéssel, mikvében való megmerüléssel lehetett kigyógyulni belőle. Ne árts! - mondja a zsidóság, ám éppen ez az a parancsolat, melyet a cáráátban szenvedő áthágott. Mivel ez a bűn szétszakíthat közösségeket, tönkretehet családokat és emberi kapcsolatokat, a gyógyításához - az előírt áldó-20 egység 2020 MÁJUS