Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 ÁPRILIS 28 tését határozta el, ezért néhány további lakosztályt állított a gyógyítás szolgálatába. Az elhatározás természetesen megszólította az akkori zsidó mecénásokat is. Az első adományozók között volt az ortodox hitközség vezetői sorából ismert óbudai Freudiger Dávid (1894– 1944) 1000 pengőt ajándékozott, aminek emlékére a belgyógyászati rendelőt róla nevezték el. Szintén nagyobb összeget, 400 pengőt ajánlott fel Dános László (1884–1935), neves budapesti építész, szemészeti műszerek megvételére és egyúttal kezdeményezte az ambulatorium szemészetének megnyitása. 5 REICH FÕRABBI: „NAGYON JÓL ÉRZEM MAGAM ITTEN” Talán kicsit magára is gondolt a hitközség pátriárka korú főrabbija, amikor kórház- és szanatórium-alapítást javasolt Braun úrnak, ugyanis a megnyitásától kezdve minden évben több hónapon keresztül maga is itt gyógykezeltette magát. Egy 1924-es ottlétekor az alábbiakat nyilatkozta az Egyenlőség munkatár sainak: „Nagyon jól érzem magam itten, a Kissvábhegyi levegő pompás, üdítő. Már harmadszor vagyok itt nyári üdülésen és gyógykezeltetésen. Azelőtt Trencsénteplicre, meg Törökbálintra jártam, de itt jobban érzem magam. Azt az orvosi kezelést, azt a nyugalmat, kényelmet, jó ápolást és kosztot, amit itt nyújtanak, sehol sem kapom meg, még drága pénzért sem. Orvosi tanácsra vagyok itt, mert rászorulok a jó, pormentes hegyi levegőre. Fenn járok, többnyire olvasok, ott egy sereg könyv. (Kis könyvtárra való tudományos és imakönyvet, értekezést, filozófiai műveket, német, héber, francia nyelvű füzeteket pillantok meg az állványon [– írta Román Kálmán a kér dezőriporter – Cs. V.]” 6 EGY REBBE LÁTOGATÁSA 1927 telén neves vendége volt a fővárosi ortodoxiának a harmadik viznici (Vyzhnytsia, Ukrajna) rebbe, Jiszráél Hager (1860–1936) rabbi személyében, aki ittléte alatt január 11-én ellátogatott a Bíró Dániel Kórházba is, ahol elbeszélgetett az éppen bent fekvő betegekkel, illetve dr. Friedmann Izidor (1876–1944) fogorvossal, az ortodox Hevra Kadisa elnökével is. Megtekintette a konyhát, ahol aprólékos gondossággal ellenőrizte a kóserságot, majd elragadtattan közölte a verdiktet: az intézmény kifogástalan! 7 TALMUDTUDÓSOK ÉDENI CSENDÉLETE A KÓRHÁZI KERTBEN A Bíró Dániel Kórház természetesen nem csak Reich főrabbi kedvelt szanatóriuma lett, hanem a nyári felfrissülések alkalmával ide vonzotta szinte az ország összes Tóra-kapacitását. Nyaranta olyan Tó ra- és Talmudtudósok gyűltek itt össze az árnyas kertben, akik csak ritkán kerültek egymás mellé. Egy ilyen, idillikus, Ámorák korát idéző állapotot örökített meg a Zsidó Ujság 1929 nyarának végén, amikor a pesti főrabbi mellett a „nagy tiró”-nak is nevezett, bűdszentmihályi (ma: Tiszavasvári), mádi és váci gáonok is ott voltak, hogy más vidéki rabbikat ne is említsünk: „A Városmajor fáitól védetten, gyönyörű csendes helyen terül el a budapesti ortodox hitközség »Bíró Dániel« gyógyintézete. Akit a mostani rekkenő hőségben az útja oda visz, nemcsak testileg üdülhet az árnyékos kertben, hanem lelki emelkedettséget érezhet, amikor tiszteletreméltó, patriarchális külsejű zsidó vezéregyéniségek egész sorát láthatja ott. Mint a múlt években, ez alkalommal is több rabbi-kapacitás keres üdülést a szanatóriumban. Tiszteletet parancsoló koruk bizonyítékot szolgáltat a hívőknek amellett, hogy a Tóra meghosszabbítja művelőinek életét. A budapesti főrabbi több év óta már májusban kiköltözködik a gyógy intézetbe. Üde arcszíne, élénk tekintete, amellett bizonyít, hogy jól érzi magát a Dob utcai lakása után, amely előtt a lármás negyed nagy forgalma bonyolódik le [Reich főrabbi a Dob utca 35. alatti ortodox hitközségi székház 2. emeletén élt – Cs. V.], a jó le vegőjű, csendes helyen, ahol tisztelői s hódolói állandóan látogatják s gyönyörködnek egyénisége finom megnyilatkozásain. Minden érdekli, mindenről van okos megjegyzése, szellemes megfigyelése, tanulságos reminisztenciája. Tele van életbölcsességgel és derűs világnézettel. Most azonban a véres palesztínai események mélyen elszomorítják [A zsidóellenes propagandák odáig fajultak, hogy 1929. augusztus 23–29. között gyilkos arab-felkelés tört ki, melynek százharminchárom zsidót esett áldozatául – Cs. V.]. A pesti főrabbinál években sokkal fiatalabb, de mégis sokkal törő döttebb nála az ugyancsak a sza natóriumban időző váci főrabbi [Silberstein Jesájá (1857–1930) – Cs. V. ]. Teljes gyógyulása, amelyért annyian imádkoznak, tanítványai s tisztelői ezreinek sorából – még ezideig sajnos, nem következett be. Látogatásunknál észrevehetőleg gyengélkedik, tolókocsiban viszik ki a friss levegőre. Mellette sürög-forog önfeláldozó buzgalomban neje, a rebecen [Silberstein Charne (szül.: Klein, 1857–1944) – Cs. V.], igazi Nagyas z A bűdszentmihályi gáon (geni.com)
