Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
egység | 2020 ÁPRILIS 6 HOHMECOLÓ | HAGYOMÁNY név személyiségünk részévé válik, hiszen eleve a személyiségünket tükrözi. Ezért tartotta az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneersohn rabbi olyan fontosnak, hogy a szülők zsidó nevet adjanak újszülött gyermekeiknek. „Mint azt bizonyára tudják” – írta a Rebbe egy levelében –, „az egyik erény, melynek érdemében eljött a megváltás Egyiptomból, az volt, hogy a zsidók megtartották a héber neveiket, és nem változtatták meg azokat. Ennek az a jelentősége, hogy a héber névnek jelentése és üzenete van, mely a zsidót Istenhez és az Ő Tórájához köti, ez pedig különösen fontos akkor, amikor a zsidók szétszóratásban vannak.” A héber név a Tórához köt minket, és így nemcsak az egyén szintjén fontos, hanem az egész zsidó világ érdemei szempontjából is. NEVEK CSOPORTJAI A héber nevek túlnyomó többsége ma is érthető jelentéssel bír. A Tórában sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az újszülöttek nevét megmagyarázzák, történelmi távlatba helyezik. A legismertebb, névadással, sőt névváltoztatással kapcsolatos tórai történet pedig egy felnőtt férfi átnevezéséről szól: És mondta [az angyal Jáákovnak]: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal; de ő [Jáákov] mondta: Nem bocsátlak el, hanem ha megáldottál engem. És az mondta neki [az angyal Jáákovnak]: Mi a neved? És ő mondta: Jáákov. És az mondta [az angyal]: Ne Jáákovnak mondassék többé a te neved, hanem Jiszráélnek, mert küzdöttél Istennel, meg emberekkel és győztél. (1Mózes 32:27–29.) A ma használatos nevek között vannak teoforikus nevek, vagyis olyanok, melyek Isten nevét tartalmazzák: Elisá – Isten megvált, vagy Mátánjá – az Isten ajándéka. Gyakoriak a bibliai nevek, mint például a bibliai királyok nevei: Saul, Dávid, Slomó. Más nevek kívánatos tulajdonságokat fejeznek ki: Tova – jó, Szimchá – öröm vagy a vallásossághoz, spiritualitáshoz kapcsolódnak: A névadás, a dolgok megnevezése a világ egyik alapvető szükséglete. Az isteni teremtés szavakkal zajlott: Isten kimondott valamit, az lett (megteremtődött), és ekkor Isten elnevezte a semmiből létrehozott valamit: És mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. És látta Isten a világosságot, hogy jó és elválasztotta Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjjelnek. (1Mózes 1:3–5.) A NÉVADÁS KIVÁLTSÁGA A teremtésnek nemcsak a létrehozás, hanem az elnevezés is része volt. Később ezt a feladatot Isten az első emberre ruházta, amikor ő nevezte el az állatokat. Ma pedig ránk, szülőkre hárul a feladat, hogy a világra hozott gyermeknek nevet adjunk. Ebben azonban nem maradunk magunkra, a zsidó hagyomány szerint ugyanis a szülők isteni sugallat – héberül ruách hákodes – nyomán adnak nevet gyermekeiknek. A MINEK NEVEZZELEK? NÉVADÁS A ZSIDÓ HAGYOMÁNYBAN A teremtésnek nemcsak a létrehozás, hanem az elnevezés is része volt. Később ezt a feladatot Isten az első emberre ruházta, amikor ő nevezte el az állatokat. Ma pedig ránk, szülőkre hárul a feladat, hogy a világra hozott gyermeknek nevet adjunk. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA
