Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-03-01 / 116. szám
2019 MÁRCIUS | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT 1 Kézirat másolata birtokomban van; 2 Lásd Egység 113. szám 16. oldal eleje; 3 A halálozása pontos dátuma: 1929. szeptember 29.; 4 Misnájot táhárát Jom Tov 5. kötet 55–59. oldal; 5 Az éruv ról bővebben lásd Egység 86. szám 20–21. oldal; 6 Lásd erről Águrá böohálchá – Ungárn , Montreal 2016, 20. oldal; Vájchi Jáákov 5. kötet 17. oldal 19. paragrafus; 7 Fia előszavából a Szdé Jáákov könyvhöz; 8 Dovér Sálom , Jeruzsálem 2019, Bevezető, 22. oldal 30. lábjegyzet; 9 „Részletek és figyelnivalók kóser mikve építésekor” című írásában, aminek kézirat másolata birtokomban van; 10 Joszéf Schonberger: Mikváot 29–31. oldal; http://www.museenkoeln.de/archaeologische-zone/default.asp?s=4311.; 11 Lásd például Nefes chájá responsum JD 65. fejezet eleje; Glasner Mose Smuel kolozsvári rabbi: Or báhir, 2008 kiadása 21. és 66. oldal végén; Táhárát májim 2. oldal végén; a lubavicsi rebbe: Rösimot 142. szám 6. oldal végén (dátumja: Berlin 1929); 12 Lásd erről dr. Bernstein Béla írása, Magyar zsidó szemle 1913. 273. oldal; 13 Lásd MáHáRI Steif responsuma 142. fejezet végén, 226:2.; Mikvé májim 3. kötet 118–119. oldal; Táhárát májim 149–152. oldal; 14 1932. augusztus 22. 2. oldal, idézve hosszasan az Egység 114. szám 16. oldalon; 15 Sulchán áruch JD 198:48. RöMÁ.; 16 Uo. 40.; 17 Divré Joél responsum 1. kötet 70:3.; 18 Lebovits rabbi 1963-os levele megjelent a Táhárát Jom Tov ban, 17. kötet 393. oldal. A szokást megemlíti Jakobovics Bencion rabbi is: Cijoné táhárá 3. kötet 10. oldal 4. paragrafus. Lásd még Nátán Nátá Leiter: Möorot Nátán responsum 103. fejezet; Kerem háchászidut 5. szám 168. oldal; Smo Joszéf 136–137. oldal. kádfürdőkabinnal”, ami egész nap a nők rendelkezésére állt, hogy felkészülhessenek az esti megmerítkezésre. A másodosztályt, amit délelőtt a férfiak használtak, délutánonként csak nők használhatták. Az első osztályú férfifürdő négy medencéje mellett volt négy hasonlóan elegáns mikve-szoba kizárólag a nők részére, délutánonként pedig kizárólag ők látogathatták mind a nyolc magánszobát. Az első osztályú női mikve mű ködéséről Teitelbaum Joél rabbi (1887– 1979), a szatmári rebbe egyik responsumában17 találunk le írást: „Tu - dom, hogy Pesten a ke vésbé hagyományhűek kedvéért csináltak kis medencéket saját für dő szobával egy-egy nőnek, akik na gyon kényesek a tisztaságra és az elejétől a végéig csak friss vizet akar nak használni. Ezekben a medencékben minden nap kicserélte a vi zet a mesgiách, aki egy nagy tóratudós volt és jól tudta a háláchát. Ezeknek a nőknek mindenképpen elsőnek kellett megjelenniük, hogy elsőként szolgálhassák ki őket. Az este során azonban többször már nem cserélték ki a vizet, mert a férfi mesgiách már nem jár hatott ott és ezt [ti. a mikve vizének cserélését] nem akarták nőkre bízni. Ennél többet nem tudtak tenni ezekért a nőkért. Valójában azoknak, akik nem mennének olyan medencébe alámerülni, ahol már volt előttük egy nő, ez csak egy kifogás, mert ők is járnak uszodába, ahol férfiak, nők, gyerekek százai, néha ezrei járnak egyszerre és ez nem okoz nekik problémát, hisz az a lényeg, hogy a víz tiszta...”. MIKVEJEGY A SZEGÉNYEKNEK A nagykaposi Lebovits Jáákov rab bi (1896–1980, aki a Budapesten működő ún. Águná bét din, vagyis a háborúban megözvegyültek ügyeit intéző rabbinikus bíróság vezetője volt, szintén megemlékezett18 egy érdekességről a mikve kapcsán: „... ahogy volt ez Pesten, hogy minden nőt, aki elment a mikvébe, feljegyeztek egy füzetbe, amit időről időre a bét din átnézett. És ha azt látták, hogy egy hölgy neve egy pár hónapja nem szerepelt a füzetben, akkor utána érdeklődtek...”. Érdemes megismerni ennek a szokásnak a hátterét. Ezekbe a látogatási naplókba a közösség rabbija betekintést nyert, mégpedig azért, hogy észrevegye, ha valaki valamiért elmaradoévekben még láthatóak voltak, ma már csak egy-egy darab van meg belőlük). Így az ide látogató férfiak teljesen privátan tudtak fürdeni, megmerülni és igény esetén pihenni is. Ez a rész az épület első emeletén található, itt működik a mai napig a férfi mikve, melynek táblája sajnos ma már nincs meg: a 2000-es években a festés során eltávolították, és nem került vissza. Egy korábban már idézett forrás, a Zsidó újság cikkéből 14 kiderül, hogy a földszinti III. osztályú „mikvómedence 50-80 személy befogadására” volt alkalmas egyszerre, míg a második emeleten működő másodosztályú mikve „10 kádból, 1 kisebb és 1 nagyobb medencéből” állt. A NÕI MIKVÉK OSZTÁLYOZÁSA A nők számára a mikve osztályozottsága nem ugyanazt jelentette, mint a férfi fürdőké, ők ugyanis a férfiakkal ellentétben nem merülhetnek alá másokkal együtt. Ennek egyik oka, hogy a diszkréció érdekében törekednek arra, hogy a mikvébe érkező nők ne is találkozzanak egymással, ha lehet 15. Sok helyen emiatt külön bejárata és kijárata van a mikve-épületeknek, és eleve úgy vannak kialakítva, hogy a fürdőszobák közvetlenül a medence felé nyílnak. Ezekből a privát szobákból a mikvéért felelős nő külön-külön engedi be az asszonyokat alámerülni. Ráadásul a női alámerülés nagy figyelmet igényel, amihez szükség van egy kísérőre is, aki felügyeli a mikvézés kóserságát, amiben megzavarhatná, ha egyszerre többen lennének a medencében.16 Ezek miatt az összes női mikvében mindenhol csak egyszemélyes medencék vannak. A Kazinczy utcában a földszinten volt található egy „különbejáratú női fürdő, két medencével és 12 zik a mikvéből. Ilyenkor diszkréten érdeklődhetett ennek az okáról, és felajánlhatta a segítségét, ha például elhúzódó egészségügyi probléma állt fenn, vagy éppen a család nem tudta kifizetni a mikve árát. Ez utóbbi probléma orvoslására Steif rabbinak rendelkezésére álltak ún. mikvejegyek, amit a szegény nőknek adott, akik nem tudták volna megfizetni a mikve árát. 2019 MÁRCIUS | egység 19 FAZEKAS KRISZTINA FOTÓI
