Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 FEBRUÁR 28 tervezésben álló lehetőségeket, így 1905-ben ösztöndíjat alapítottak, mellyel Lakatos Artúr (1880-1968) iparművészt egyéves párizsi tanulmányútra küldték. Egy év múlva Lakatos textilművészeti szakosztályt szervezett az Iparrajziskolában, ahol a későbbiekben P. Szabó Éva (1910–1997) szövött- és nyom tatottanyag-tervező, és Zala Tibor (1920–2004) grafikus is dolgoztak. 14 Kovács Margit, híres keramikus, 1937-ben a tervező szövőműhelyének megnyitása alkalmával nagyméretű reliefet készített, mely körül az alábbi szöveg fut: „Tiszteljük a nőket, szőnek és fonnak, mennyei rózsákat ezen földi honnak”. A mű a Goldberger Textilipari Gyűjteményben található. Mivel a gyár a belvárostól távol üzemelt, ráadásul Óbudának nem a legfrekventáltabb helyén, a századfordulón a részvénytársaság felívelésével időszerűvé vált egy illusztris központ és bemutatóterem kialakítása. A Goldberger-család 1909-ben szemelte ki az Arany János utca 32. számú telket, ahol akkoriban egy 1830 körül épült, egyemeletes klasz szicista ház magasodott a járda fölé. A nem különösebben meghatározó épületet lebontatták és a kor egy népszerű építész-testvérpárosával, Jónás Dáviddal (1871–1851) és Zsig monddal (1879–1936) irodaházat terveztettek, mely 1911-re épült fel. A premodern stílusú, elegáns épület felső homlokzatára aranyozott betűkkel helyezték el a „Goldberger” család nevét. A család neve máig utal a ház eredeti tulajdonosára; igaz, a betűk ma már szürkére vannak festve. 15 Folytatás következik. 1 Helyesen: „der kleine”; 2 Csontó Sándor, „Az óbudai aranyember – Goldberger-variációk”, in: Óbudai Anziksz (2017) 3. évf. 1. szám, p. 88. - idézet: Balla Vilmos, A Nibelungok. K özgazdasági regény két részben (Budapest: Légrády Testvérek, 1930); 3 Kenyeres Ágnes (szerk.), Magyar életrajzi lexikon I., (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1867), 601. o. A továbbiakban: Kenyeres, M.É.L. I. 4 Kenyeres, M.É.L. I. , 602. o.; 5 Kutasi Csaba, „Textilipar Óbudán”, in: Óbudai Anziksz (2017) 3. évf. 1. szám, 82. o. A továbbiakban: Kutasi, „Textilipar”.; 6 Fábián Béla, „A magyar zsidóság 1848-ban vérrel szerezte meg a jogát az egyenjogusitáshoz”, A Magyar Zsidók Lapja (1940), 2. évf. 12. szám, 5. o.; 7 Komoróczy Géza, (szerk.), A zsidó Budapest, vol. 1. (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport), 75-79. o.; 8 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet –, 46-48. o.; 9 „Hirek – Budai Goldberger Károly”, Egyenlőség (1901), 20. évf. 39. szám, 9. o.; 10 Goldberger Antal elhunyta után jóbarátai 1000 forintot gyűjtöttek össze, melyből egy alapítványt állítottak fel, hogy az összeg kamatait háromévente a Műegyetem egy szegény hallgatója kaphassa ösztöndíjként. Forrás: „Hirek – Alapítvány”, Egyenlőség (1899), 18. évf. 20. szám, 9. o.; 11 „Gyászeset – Budai Goldberger Berthold”, Egyenlőség (1913), 32. évf. 25. szám, 10-11. o.; 12 „Dr. Buday-Goldberger Leó”, Egyenlőség (1931), 51. évf. 23. szám, 10. o.; 13 Ugron Gárbor, „Buday-Goldberger Leó”, Egyenlőség (1934), 54. évf. 26. szám, 5. o.; 14 Winkler Nóra, „Minták, mintázatok – A Goldberger Textilipari Gyűjtemény állandó kiállítása”, in: Artmagazin (2015) 13. évf. 6. szám, 48-53. o.; 15 „Arany János utca 32.” (Internetcím: http://budapest100. hu/arany-janos-utca-32/ [2018.08.19.]). Az itt közölt szöveg a Cseh Viktor, Dohi Gabriella, Mozaikok a fővárosi zsidó iparosok életéből – Óbudai, csepeli és angyalföldi iparszilánkok (Budapest: Mazsike, 2019) című kiadvány előtanulmányának egy részlete. Sam. F. és Fiai közkereseti társaság hoz, mely 1905-ben alakult rész vénytársasággá. Ekkor a vállalat ügyvezető-igazgatója lett és az igaz gatóság tagjává választották: 1908-tól ő a részvénytársaság vezérigazgatója, 1920-tól pedig a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. Dr. Budai Buday-Goldberger Leó nevéhez fűződik az 1784-ben alapított Goldberger-gyár teljes reor ganizálása. 1900-ben, amikor dr. Bu dai Buday-Goldberger Leó a vál lalat kötelékébe lépett, alig 400 sze mélyt foglalkoztatott a vállalat. A munkások száma ma 2600, a tisztviselők száma 230 felett van. A Goldberger-vállalat nyomó- és festőgyárának teljes technikai újjászervezése szintén dr. Budai Buday-Goldberger Leó munkája; ezen átszervezés terjedelmére jellemző, hogy míg működésének elején a sok száz munkagép kis önálló gőzmotorokkal hajtatott meg, ma a legmodernebb gőzturbina generátorok szolgáltatják az erőt a technikai haladásnak tökélyén álló munkagépek számára. A nyomógyár ma 19 nyomógéppel rendelkezik, köztük két darab 12 szintnyomó géppel. [...] Legújabban berendezkedett címerrel ellátott zászlók gyártására is; a Goldberger-vállalat az első gyár Magyarországon, amely a címeres magyar zászlót előállítja: mind a mai napig ezek a zászlók kivétel nélkül külföldről importáltattak. [...] Dr. Budai Buday-Goldberger Leó mutatott rá először Magyarorszá gon teljesen céltudatosan annak a szükségességére, hogy a magyar piacot a magyar gyártású áruk számára meg kell nyerni. Minden eszközt megragadott ezen cél elérésére, és minden alkalmat ahhoz, hogy ezen programjának megfelelő propagandát kifejtse. Ő vetette fel először a »Magyar Hét« gondolatát és lanka dat lan energiával harcolt ennek keresztülviteléért.” 12 GOLDBERGER A DIVATDIKTÁTOR „Minek Párizsba mászkálni a divat után, ha idehaza itt van nekünk minden?” – tette fel epésen a kérdést Goldberger Leó, aki családi vállalkozásukból az ország legvirágzóbb gyárát építette fel, melynek termékei nemcsak kiszorították a külföldi – akár francia – árut, hanem hatalmas exportja révén szinte ő határozta meg a divatot Párizsban. 13 Persze mielőtt Goldbergerék dik tálták volna a divatot a francia fő városnak, ők is ellesték a párizsi for télyokat. A gyár eredetileg utazóügynököktől szerezte be a mintákat, ám a család felismerte a saját
