Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 NOVEMBER 18 Joffe rabbi Lvus háchor című könyvében 14 többek közt azt a kérdést hozza fel, hogy ha mindig jobb felé kell fordulni, akkor a héber írás miért jobbról balra halad? Eszerint a Káro rabbival vitába szálló érv szerint a fent említett „jobb út” az a jobb kézzel, a jobb oldallal indított út. Ha jobb kéz felé fordulunk, akkor viszont a jobb oldal passzív és a bal oldal indítja a mozgást. Ha viszont keletről északon át fordulunk nyugatra, vagyis az óramutató járásával ellentétben bal kéz felé indulunk, akkor a bal oldal lesz a passzív és a jobb irányítja a mozdulatot. Ugyanígy a jobbról balra haladó írásban is a jobb oldal az aktív. Joffe rabbi szerint ezzel sokan jobban érthető, hogy miért számít az oltár körüljárásánál jobb útnak a fent leírt metódus: nem azért, mert meg kellett fordulnia a kohénnak, hanem azért, mert a jobb oldal által irányított fordulás a valódi „jobb út”. Szerinte nincs különbség, ha megkerülünk valamit vagy ha megfordulunk: mindig ugyanúgy azt kell figyelembe venni, hogy a jobb oldal legyen az aktív a fordulásban, vagyis modern kifejezéssel élve, mindig az óramutató járásával ellentétes irányba kell fordulni. MIÉRT HALAD A HÉBER ÍRÁS JOBBRÓL BALRA? Jom-Tov Lipman Heller rabbi (1579?–1654) azonban felhívja rá a figyelmet, hogy bár jobbról balra halad a héber írás, a legtöbb betűt balról jobbra kerekítjük, ami által megvan a jobbra haladás is 15. Emellett Szofér -Schreiber Mózes (1762–1839) a pozsonyi rabbi azt is kiemelte16 , hogy az első betűt a Tóra soraiban mindig a jobb szélre írjuk – és az utolsót is, hiszen az előírás úgy szól, hogy a Tóra utolsó sora mindig egy fél sor legyen17 , vagyis a sornak csak a jobb oldalára írnak, így, a Chátám Szofér szerint, ahogy jobb oldalon kezdtük, úgy a jobb oldalon is fejeztük be a Tórát. Heller rabbi18 további érdekességet idéz a kabbalá ból, miszerint minden, ami a lenti világunkban van, az a tükörképe az éginek (pl. szerinte míg nálunk a héber abc az álef betűvel kezdődik és táv val ér véget, addig az égben a táv az első és az álef az utolsó) és ami ott balról jobbra megy, az itt jobbról balra. A LUBAVICSI REBBÉK VÉLEMÉNYE A harmadik lubavicsi rebbe (1789–1866), a Cemách cedek 19 szerint az írás iránya egyáltalán nem kapcsolódik a „jobb oldalra fordulás” témájához, hisz íráskor az egész papír az ember előtt van és sehova nem fordul és sehova nem megy20 . Miért alakult akkor mégis úgy ki, hogy jobbról balra halad a héber írás? A válasz szerinte egy másik háláchához kapcsolódik, ahhoz, hogy a jobb oldal mindig elsőbbséget élvez, így például előírja a Talmud21 , hogy előbb a jobb cipőt vegye fel az ember, és kézmosáskor is előbb mossa meg a jobb kezét22 , hasonlóképen előbb kell leírnunk a jobb szélen levő betűt és aztán balra haladva a következő betűt. Miközben nem fogadja el Joffe rabbi érvét a héber írás irányáról bizonyítékként, abban egyetértett vele, hogy amikor meg kell fordulni, meg kell kerülni valamit, akkor mindig az óramutató járásával ellentétes irányban kell haladni a „jobb úton”23 . Ezzel a véleményével a Cemách cedek szembe megy a nagyapjával, az első luba vicsi rebbének, Snéor Zálmán rabbinak (1745–1812) a véleményével, aki a papi áldás kapcsán idézi24 a Bét Joszéf véleménét arról, hogy az óramutató járásával megegyező irányba kell fordulniuk. 1 Lásd Talmudic Encyclopedia [héber] 29. kötet 1–12. oldal; Or Jiszráél folyóirat 6. szám 27–38. oldal, 7. szám 202–205. oldal; Bét Áháron vöJiszráél folyóirat 167. szám 105–116. oldal; 2 Sámuel imája – Zsidó imakönyv 170. oldal; 3 2Krónikák 4:4.; 4 Zváchim 62b.; 5 Uo.; 6 Lásd Bét Áháron vöJiszráél uo. 111–113. oldal; 7 Bét Joszéf OC 128:[17.]; Sááré Efrájim 10:4. végén, uo. 42. De lásd Mágén Ávrahám 141:7. és Máchácit hásekeluo.; 8 Sulchán áruch OC 660:1. és Mágén Ávrahám uo. 1.; 9 Lásd Nité Gávriél, Niszuin 1. kötet 128. oldal; Széder Kidusin voNiszuin – Chábád 55. oldal 12. lábjegyzet; 10 Bét Joszéf uo.; SÁ uo. 128:17. és Turé záháv uo. 11.; 11 Uo. 651:10.; 12 A Sulchán áruch kivonata 137:4.; 13 Mágén Ávrahám 651:21.; 14 676:5., 651:11., 660:2., 128:17.; 15 Málbusé Jom -Tov a Lvus hoz 651:1. végén; Toszáfot Jom -Tom a Szukkot traktátusához 3:9. Lásd még Mésiv dvárim responsum OC 156:1.; 16 Chátám Szofér responsum OC 187. fejezet; 17 SÁ JD 272:4.; 18 Uo.; 19 Responsum OC 67:5.; 20 Lásd még Jomá 59a. elején; 21 Sábát 61a.; 22 SÁ OC 2:4., 4:10.; 23 Lásd Cemách cedek a Talmudhoz, Jomá 5. fejezet; 24 SÁ RSZ 128:26.; 25 Lásd Torát Menáchem 37. kötet 150. oldal; Szidur Rábénu Házákén 710. oldal. ÖSSZEGZÉS AZ EREDETI KÉRDÉS FÉNYÉBEN A fenti alapján próbáljunk meg most választ adni arra a kérdésre, hogy a zsinagógában állva a Löchá dodi alatt melyik irányba kell fordulni. Az Álter rebbe véleménye alapján a kohénok fordulásával kell ezt párhuzamba állítani, akik keletről, az óramutató járásával megegyező irányban haladva déli irányon át fordulnak nyugatra, hogy megáldják a zsidókat. Ugyanezt az irányt kell követni a Löchá dodi nál is a forduláskor. Az Álter rebbe unokája, a Cemách cedek azonban nem értett ezzel egyet. Szerinte mindig a jobb oldalnak kell fordulnia az óramutató járásával ellentétes irányba, így a Löchá dodi nál erre fordulunk. Érdekes, hogy a hetedik lubavicsi Rebbe (1902–1994) sokáig az Álter rebbe véleményét követve fordult, amikor azonban utánajárt és kiderült, hogy az ötödik rebbe, a Rebbe RáSáB (1860–1920) a Cemách cedek et követte, onnantól ő is ezt az irányt preferálta 25.
