Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

egység | 2019 NOVEMBER 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ OSZNÁT BARAZANI, A TÓRATUDÓSNÕ Osznát Barazani az első ismert kurd zsidó nő volt. Rabbikhoz hasonló státusza volt, s bár hivatalosan nem szólítottak rabbinak, hanem az általánosabb tánáit címet használta, tulajdonképpen rabbi-feladatokat látott el. OSZNÁT GYERMEKKORA 1560 körül született és 1625-ben, más források szerint 1635-ben hunyt el. Apja a híres Smuel ben Netánel há-Lévi rabbi volt, tóratudós és a zsidó misztika művelője, akinek számos követője akadt. Smuel rabbi Moszulban állította fel jesiváját azzal a céllal, hogy fiatalembereket képezzen, akik a következő nemzedék vezetői és tóra­nulást, ahogyan olvashatjuk [Jehosua könyvében]: »És ismételd azt nappal és éjjel«.” ASSZONYKÉNT A FÉRFIAK KÖZÖTT Osznát apja egyik legkiválóbb tanítványához, Jáákov Mizráchi rabbihoz ment feleségül. Apja házasságköté­sük előtt kikötötte, hogy lánya soha semmiféle munkát nem végezhet, és mivel férje olyannyira elfoglalt volt a tanulmányaival, hogy nem volt ideje a tanítványaira, Osznát maga látott a tanítás nemes tevékenységéhez. HÁROM ZSIDÓ NŐ KÉT KÜLÖN VILÁGBAN Bár sokszor ugyanolyan vagy még nagyobb befolyást gyakoroltak a világ alakulására, mint a férfiak, a múlt nagy asszonyairól igencsak keveset tudunk. Pedig a 17. században, nagyjából egyidőben mind a kurd, mind a török zsidók között találunk kiemelkedő tudású és befolyású nőket. Ismerjük meg őket! CHANA DEUTSCH ÍRÁSA tudósai lesznek. Mivel nem voltak fiai, lányát képez­te ki nagy tudású tóratudósnak, és járatossá tette a kabalában is. Ahogyan Osznát maga írta egy le­velében gyermek­koráról: „Soha nem hagytam el há­zunk bejáratát, vagy mentem ki. Olyan voltam, mint Izrael her­cegnője. Tóratu­dósok ölében ne­velkedtem, áldott emlékű apámhoz kötve. Soha sem­miféle munkát nem tanultam, csak a szent ta-Albániába száműzte, és ott is halt meg. Hívei egy része még ezt követően is hitt benne, sőt Dönme néven a mai napig is él egy apró zsidó közösség Törökországban, akik Sábtáj Cvi – a zsidó hagyománytól radikálisan el­térő – tanait követik. KEMÁL ATATÜRK FELLÉPÉSE Az Ottomán Birodalom hanyatlásával és területének zsugorodásával a zsidó közösség helyzete és befolyá­sa is csökkent. A XX. század elején a kétszázezer főt számláló ottomán zsidók jelentős része a Habsburg Bi­rodalom vagy a születő balkáni államok lakosává vált, a Törökországban maradtak közül sokan az új politikai mozgalmak (cionizmus, újtörök mozgalom) híveivé vál­tak. Az elavult birodalmat modern, szekuláris állammá formáló Kemal Atatürk nacionalista ideológiája nem kedvezett a soknemzetiségű ország kisebbségeinek, így a zsidóknak sem. Helyenként pogromok robbantak ki, majd 1942-ben bevezették a nem-muszlimokat sújtó, hatalmas összegű vagyonadót, melynek következtében 30.000 zsidó vándorolt ki az országból. Izrael Állam megalakulása után újabb 35.000 zsidó távozott Török­országból és kezdett új életet a zsidó államban. AZ ISZTAMBULI POGROM A Törökországban maradt zsidók élete ezt követően vi­szonylagos nyugalomban telt, köszönhetően az Izrael és Törökország közötti szoros politikai, gazdasági és védelmi kapcsolatoknak. Ez alól kivételt képezett az 1955-ös isztambuli pogrom, mely alapvetően a város görög lakossága ellen irányult, de nem kímélte a zsidó­kat és az örményeket sem. Néhány évtized nyugalom után 1986-ban arab terroristák 22 zsidót gyilkoltak meg az isztambuli Neve Sálom zsinagógában egy szombati istentisztelet alatt. 2003-ban ugyanitt, valamint a közeli Bét Jiszráel zsinagógában robbantásos merénylet tör­tént, melynek során húszan vesztették életüket és 300-an megsebesültek – zsidók, muszlimok és turisták egyaránt. NAPJAINK TÖRÖKORSZÁGA Ezt követően Erdogan elnök iszlamista fordulata és Izrael-ellenes retorikája, illetve a zsidó üzletek elleni bojkottfelhívások egyre több törökországi zsidót terel­tek a kivándorlás felé. A célország elsősorban Izrael, de vannak, akik az Egyesült Államokba vagy az 500 évvel ezelőtt elűzött zsidók leszármazottainak állampolgár­ságot kínáló Portugáliába települtek át. A kedvezőtlen politikai hangulat mellett számos zsidó fiatalt a párvá­lasztás nehézsége szólítja Izraelbe. Napjainkban mintegy 15-20.000 zsidó él Törökor­szágban, elsősorban Isztambulban. A közösség létszá­ma egyre csökken, ennek oka a növekvő kivándorlás, az alacsony születésszám és a vegyes házasságok növekvő aránya. Ezzel együtt jelenleg 26 zsinagóga működik Törökországban – köztük egy askenázi és egy karaita. A közösség általános- és középiskolát, illetve közösségi házakat tart fent Isztambulban és Izmirben. HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ Osznát Barazani egység | 2019 NOVEMBER 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom