Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
egység | 2019 OKTÓBER 12 HOHMECOLÓ | KULTÚRA motívum vagy egyéb díszítőelem, például menóra, oroszlánok vagy Dávid-csillag, és természetesen ezen is feltüntethetik az adományozónak vagy annak a nevét, akinek az érdemében vagy emlékére történt az adományozás. KÉZ, UJJ, MUTATÓ VAGY PENNA? A tekercsekhez tartozik még a fából, rézből vagy ezüstből készített jád, vagyis kéz, mely ecbá (ujj), more (mutató) vagy kulmusz (penna) né ven is ismernek. E tárgynak fontos kás, geometrikus alakzat, de – elsősorban a fából készült, egyszerűbb darabok esetében – népies minta is, és a végére praktikus okokból sokszor láncot fűznek, ennek segítségével akasztják rá a tekercsre a mutatót, hogy következő alkalommal is könnyen megtalálják. A TÓRA „BÚTORAI” A tóraolvasás a zsinagógai szertartások egyik központi eleme, és meghatározza a zsinagóga építészeti kialakítását is. A tekercsek tárolásához szükség van egy tóraszekrényre, melyet héberül eredetére, a frigyládára utalva, áronnak neveznek. Ez lehet egyszerű, fából készített szekrény vagy hatalmas, díszes, építészeti keretbe foglalt tárolóhely, mely akár a zsinagóga berendezésének legjellegzetesebb darabja is lehet. Ez a hagyomány már az egészen korai időkben kialakult, ismerünk olyan, a IV. századból származó mozaikot, illetve temetkezési barlangban található faragványt, melyen építészeti elemként jelenik meg a tóraszekrény. Ez nem véletlen, ugyanis talán ez az a Tórához kapcsolódó tárgy, amely a legtöbb lehetőséget adja a művészi kialakításra, tükrözve a korszak építészeti stílusát. A kö zépkorban bizonyos európai terü leteken például népszerűek voltak a toronyszerű tóraszekrények, a barokk korban díszes, építészeti szerkezetbe ágyazott, márvánnyal, fával ékesített szerkezetek is készültek, és a későbbi időszakokban sem ritka a monumentális, a belső tér képét alapvetően meghatározó és az egész, Jeruzsálem felé néző falat uraló építmény, gondoljunk csak az Európa legnagyobb zsinagógájaként számon tartott Dohány utcai zsinagóga vagy a szecessziós kiképzésével szemet gyönyörködtető Kazinczy utcai ortodox zsinagóga tóraszekrényeire. A berendezés egy másik, a Tórához kapcsolódó tárgya a tóraolvasó emelvény, a bimá. Ez lehet egy egyszerű, egy-két lépcső magas emelvény, melyen megfelelő méretű, kissé megdöntött asztal áll a tóraolvasáshoz, és képezheti az épület szerves részét, ahogyan az például a magyarországi Mád nemrégiben felújított zsinagógájában látható, híven tükrözve a korszak építészetét és zsinagógaépítészeti szokásait. Más korszakokból említhetjük például a prágai Régi-új zsinagóga gótikus bimáját vagy a velencei Scuola Levantina hatalmas fa felépítményét. Mindkét, most említett elemhez tartozik drapéria is, a tóraszekrényhez a párochet, vagyis a tóraszekrény-függöny, melynek eredetét a Szentélyben találjuk: ez választotta el a Szentély épületén belül a szent részt a szentek szentjétől. Ez a, többnyire bársonyból készített, ezüstszállal hímzett, gyöngyökkel kivarrt vagy más módon különlegessé tett textildarab a tóraszekrény elengedhetetlen része. A bimára is gyakran kerül bimatakaró adományként vagy valakinek az emlékére. A Tóratekercshez kapcsolódó, mű vészi kialakításra lehetőséget adó tárgyak, berendezések, felületek, amint láttuk, igen sokfélék, és a zsidók, a bevezetőben idézett talmudi mondat értelmében, lehetőségeikhez mérten mindig is igyekeztek ki használni a művészi megformálásra kínálkozó lehetőséget. gyakorlati szerepe van: mivel nem illik a Tórát kézzel érinteni, ennek segítségével mutatja saját magának a felolvasó a szöveget. A kialakítása lehet valódi kéz forma vagy hosszú-Tóramutató a Magyar Zsidó Múzeumból Tóramutató, 18. század A szingapúri Cheszed El zsinagóga tórái egység | 2019 OKTÓBER 12 HOHMECOLÓ | KULTÚRA
