Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
egység | 2019 SZEPTEMBER 30 19 8 9 5 7 4 9 ERŐ A MINDENNAPOKHOZ Beszélgetés FRITZ ZSUZSÁ val Megindító nézni azt a folytonosságot, ahogy az egykori szarvasi gyerekből szülő lesz, és az ő gyereke megéli a zsidó identitását. Erről beszélt lapunknak Fritz Zsuzsa, aki azt mondta: bár megtört valami a holokauszttal és a kommunizmussal, most újra lehet látni, hogy van zsidó építkezés, folytonosság, van jövő. ÓNODY-MOLNÁR DÓRA ÍRÁSA is a UJS. Jött egy magyar származású izraeli a Somertől, aki azt mondta, „gyerekek, a Somer a legjobb dolog a világon”, és nem sokkal ezután Magyarországon is megalakult. Így jött létre minden. Egy- két év alatt valóban lett egy csomó zsidó szervezet, mindenféle stratégia nélkül. – Ön ott volt a szarvasi tábor megszületésénél is. Miért pont Szarvas? – A szarvasi tábor az amerikai JOINT (American Jewish Joint Distribution Committee – a szerk. ) és a Lauder Ala pítvány közös missziója. A JOINT egyik példaképe, Ralph Goldman és a Lauder Alapítvány egyik képviselője kezdtek el arról beszélni, hogy milyen jó lenne egy olyan nemzetközi tábort létrehozni, ahol kelet-európai zsidó fiatalok tanulhatnának a zsidóságról. Még a rendszerváltás előtt Grósz Károllyal tárgyaltak is erről. Akkoriban Fekete János volt a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, aki Szarvasról származott, ő javasolta a helyszínt. Tudta, hogy a helyi, a hetvenes évek óta működő Aranyszarvas kemping már nem megy annyira jól, így született meg a tábor helyszínének ötlete. A zsidó származású Fekete János végig segített a tárgyalások során is. Így vette meg a Lauder Alapítvány ezt a kempinget, és alakította át nagyjából egy hónap alatt zsidó táborrá. Amikor elindult, nagyrészt magyarok vettek részt benne, egy-két külföldi csoporttal, 160 fős turnusok voltak. Ez akkor hatalmas dolog volt. Emlékszem, a Szochnut Magyarország (Jewish Agency for Israel – a szerk. ) küldött képviselőket, ők tanítottak is. Volt egy izraeli táborvezetőnk, de a kezdeteket eluralta a káosz. 1991-től azonban már fölállt a máig működő struktúra. Akkor vette át ugyanis a táborvezetést Jichák Roth, vagyis Jickó, aki több mint tíz évig vezette a tábort. – Az egyik misszió az volt, hogy a kelet-európai zsidó fiatalok találkozzanak egymással. Ez miért volt fontos? – Mert a kelet-európai zsidó közösségek a kommunista blokk országaiban elsorvadtak. Már csak azért is, mert sokan nem akarták, hogy a gyerekük zsidó rendezvényekre, helyekre, mondjuk zsinagógába járjon. Attól féltek, hogy ez a jövőjüket érintette volna hátrányosan. Ha belegondolunk, a kelet-európai országokban – Magyarországhoz hasonlóan – alig volt bármiféle zsidó ifjúsági rendezvény. Emellett a túlélők traumáját is meg kell említenem: a kommunista rezsim lefojtotta a holokauszt témáját. – Kelet-európai sajátosságként generációk nőttek fel úgy, hogy csak felnőttként tudták meg származásu– Idén nyáron immáron a 30. alkalommal nyaraltak fiatalok a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Táborban. A magyarországi zsidóság számára Szarvas fogalom: szinte mindenkinek vannak élményei a táborról. Van, akinek azért, mert az unokája, gyereke volt ott, van, aki a kilencvenes években gyerekként volt Szarvason, de ma már a sajátjait küldi. Az alakuláskor, a rendszerváltás környékén milyen zsidó szervezetek, civilek mozgolódtak? Hogyan jött létre a tábor? – A rendszerváltás előtt az emberek nem nagyon tűzték a homlokukra a vallásukat. Volt ugyan a nyolcvanas években zsidó élet, de az nagyon csendes volt. Viszont a nyolcvanas évek második felében sokan kimentek Izraelbe, elkezdődött egyfajta mozgolódás, erősödött a zsidó identitás. Erős lelkesedést éreztem azokban, akik valamilyen szinten a zsidó élet részei voltak. És akárcsak a rendszerváltásban, abban, hogy hirtelen eljött a szabadság, úgy a zsidó identitásban, a zsidó életben is volt egy óriási, fölszabaduló energia, amely a hosszú elfojtás után robbanásszerűvé vált a nyolcvanas évek végére. Már a vasfüggöny lehullása előtt is érezhető volt, hogy egyre többen érkeznek nyugatról, és megtalálják a zsidó csoportokat: eljöttek a Rabbiképzőbe vagy Balatonfüredre, a zsidó üdülőbe. Mi, úgymond, véletlenszerűen alakultunk meg: jött valaki a Zsidó Diákszövetségtől (UJS – Union of Jewish Students – a szerk. ) azzal, hogy alakítsuk meg Magyarországon is ezt a szervezetet. Páran ki is mentek a nyári egyetemre Olaszországba, és aztán megalakult idehaza FRITZ ZSUZSA • SZÜLETETT: 1966 • FOGLALKOZÁSA: tanár • CSALÁD: házas NÉVJEGY
