Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
2019 SZEPTEMBER | egység 25 2019 5 7 7 9 zsidó hagyományok megtartó ereje végzetesen meggyengült. KEZDETI LÉPÉSEK A SZABADSÁG FÖLDJÉN Ennek megfelelően, bár a rendszerváltást követően valóban új korszak virradt a magyarországi zsidóságra, a köztársaság megszületésének hajnalára a Magyarországon élő zsidók döntő része csaknem teljesen elvesztette kötődését saját, illetve felmenői zsidóságához. A közösségi intézményrendszer romokban hevert, a szocialista nomenklatúra által monopolhelyzetbe hozott zsidó képviselet vezetői hirtelen legitimációs vákuumba kerültek és gyakorlatilag nem létezett szervezett zsidó oktatás. A kilátások ezzel együtt kedvezőek voltak, hiszen Magyarországon élt Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Ezzel együtt a világszerte jól ismert, tőkeerős zsidó szervezetek megjelenése ellenére is sokáig hiányoztak azok a programok, amelyek igazodva a zsidóságuktól elszakadt magyarok speciális helyzetéhez, vonzó perspektívát és hatékony módszereket kínáltak volna a visszataláláshoz. A külföldi szervezetek ugyanis, jóllehet, szinte azonnal meglátták a lehetőséget az elképzeléseik magyarországi megvalósításában, az itthoni helyzet behatóbb ismeretének hiányában gyakran a nyugati világban sok helyütt már jól bevált módszereket kezdték el hazánkban is alkalmazni. Csakhogy ezek, a megszokottól jócskán eltérő körülmények között a legtöbb esetben vajmi kevés sikerrel kecsegtettek. Mégis, igazságtalan lenne a történelmi távlat hiányát a magyarországi zsidó közélet egykori formálóin utólag számon kérni. Kivált, hogy a honi feltételek mellett is működni képes közösségszervezői modellek kialakítása, kipróbálása, amint a már megszokott csapdákat elkerülni kívánó igyekezet is, mindmáig jelentős kihívások elé állítják a közösségi vezetőket. Nem beszélve arról, hogy a nehézségek ellenére az elmúlt két év tizedben a zsidóság valóságos újjászületésének lehetünk tanúi Magyarországon. 1991-ben – mint a MIOK jogutódja – zsidó felekeze ti csúcsszervként megalakult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szer vezete (Mazsihisz). A Mazsihisz választott testületeinek a neológ mellett egészen a tavalyi évig az ortodox hitközség is tagja volt, bár utóbbiak vezetése, adminisztrációja már a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) 1993-as újjáalakítása óta külön működött. A Mazsihisz kezdetektől fogva és sokáig élvezett monopolhelyzete a zsidó élet szervezésében a hitfelekezeteknek juttatott kormányzati támogatások fölötti rendelkezésre is kiterjedt. A magyarországi zsidóság kollektív kárpótlásáról szóló törvény gyakorlati megvalósításának zavartalansága érdekében a kormány 1997-ben létrehozta a Magyar Zsidó örökség Közalapítványt (Mazsök). Az alapítvány a háború befejezése előtt született és Magyarországon élő zsidóknak fizetett életjáradék mellett különböző közösségi célokat is támogat a rendelkezésére álló keretből. A szabadság éltető levegőjében többtucatnyi ifjúsági és kulturális szervezet jött létre, 1994-ben népszerű kulturális központ létesült Bálint Zsidó Közösségi Ház néven és nemzetközi hírű ifjúsági tábor várja Szarvason azokat, akik meg akarnak ismerkedni zsidó gyökereikkel. Az első, a hitközségi működéstől függetlenül szerveződő zsidó intézmény a még 1988-ban megalakult Magyar Zsidó Kulturális Egyesület volt. Létrejötte valóságos áttörést jelentett a hazai zsidó közéletben, ám a kezdeti lelkesedés néhány év alatt alábbhagyott, a változás ígéretétől mámoros, többezres holdudvar néhány száz főre apadt. Ugyanez érvényes a többi kulturális egyesület, ifjúsági csoport legnagyobb részére is. Mihelyst beérik egy karizmatikus, a programok szervezésének, lebonyolításának mesterségét elsajátító fiatal vezetőréteg, a tagok máris „kiöregednek”, belépnek a munkaerőpiacra, családot alapítanak és a teendőik miatt a legtöbb esetben már nem marad idejük és energiájuk a húszas-, kora harmincas éveiket meghatározó intenzív közösségi életre. Márpedig az ő távozásukkal a hozzájuk kötődő tagság jelentős része is jó eséllyel új lehetőségeket keres magának. ÚTON A PLURALIZMUS FELÉ Kiépült egy többé-kevésbé jól működő oktatási rendszer: a zsidó óvodák és iskolák számos fiatal számára jelentenek kapaszkodót a zsidó értékekhez is ragaszkodó élethez. A Mazsihisz fenntartásában működik a Scheiber Sándor Gimnázium, Ál talános Iskola és Kollégium, 1990-ben hívták életre az ortodox Ame rikai Alapítványi Iskolát a Wes selényi utcában és ugyanebben az évben kezdte meg működését a nyi tott szellemű Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda és Iskola is, ahol a tanulóknak csak kisebb része mondható zsidó származásúnak. A zsidó oktatási intézmények is számos nehézséggel szembesülnek: nehezen, vagy inkább sehogyan sem tudják megoldani az autentikus vallási ismeretek és versenyképes tudás egyidejű átadásának feladatát. Ezért inkább hol az egyik, hol a másik irányban hajlanak a kompromisszumokra. Ugyanez a helyzet a szintén a Mazsihisz által működtetett Zsidó Egyetem, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemmel (OR-ZSE) is, amely a közkeletű vélekedés szerint mindeddig csupán mérsékelt eredménnyel kereste az utakat a színvonalának növelése és a nagyobb nemzetközi elismertség felé. Az elmúlt 30 évben persze a hagyományos neológia és ortodoxia A „Scheiber”
