Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
2019 SZEPTEMBER | egység 9 2019 5 7 7 9 Miért van az a látszat, hogy Magyarországon főleg a neológok élték túl a holokausztot? Mert a vallásos zsidók, amikor látták, hogy itt nagyon nehéz lesz zsidó nevelést biztosítani, akkor kivándoroltak. Leibler reb Joszl, aki a Vasváriban volt előimádkozó, azt mesélte, ’56-ig naponta háromszor volt Böszörményben minyen. ’56 után már sábeszkor sem volt – pár hét alatt elfogytak az emberek. Az a szigorúan vallásos réteg, amelyik túlélte a háborút és újraindította az életét, az nagyon gyorsan csomagolt és elment. A hitközségek egymás után bezártak, ami megmaradt, az beleolvadt a szocialista államhatalom által kreált MIOK-ba. Amikor mi idejöttünk ’89-ben, azt találtuk, hogy a neológiának volt sok zsinagógája, rabbija, az ortodoxia meg alig létezett, majdhogynem feledésbe merült. Felnőtt egy generáció abban, hogy vagy a neológia van vagy semmi. Ez volt az egyetlen lehetősége annak, akit érdekelt a zsidóság – így lettek régi ortodox családok gyerekei neológ rabbik például. A hagyományos vallásos zsidóságnak nem volt kínálata. A helyzet követelte a kínálat szélesítését és, hála Istennek, ez sikerült. – Ezek szerint volt kereslet? – Volt, volt kereslet és azóta is folyamatosan van. Megjelentettünk könyveket és azonnal elfogytak – nem folklórról írtunk, hanem az autentikus zsidóságról. Kezdve az imakönyvekkel, a Hertz Bibliával és más könyvekkel – a valódi zsidóságról írtunk, és erre megvan a kereslet. – Mi volt az, ami az ortodox életmód elfogyatkozásával feledésbe merült? – Feledésbe ment az ortodox, a haszid hagyomány. Például az, hogy a zsidóságnak van különböző aktuális kérdésekről, modern helyzetekről is a Talmudban, a Bibliában gyökerező, háláchikus szaktekintélyekre támaszkodó véleménye. Nem volt az ortodox-haszid zsidóságnak hangja – Amikor megérkeztek Magyaror szágra, nagyon szűk volt az ortodox zsidó közösség, és gyakorlatilag nem voltak haszidok. Hogy alakult ez az elmúlt három évtizedben? – Egy picit hadd menjek visszább, hogy megnézzük, hogy alakult a zsidóság Magyarországon. Trianon előtt többségben voltak az ortodoxok – és ezt a kifejezést nem a hitközségi felosztás értelmében használom, hanem általában a szigorúan vallásos zsidókra. Trianon után, hogy elcsatolták Kárpátalját, Erdélyt és így tovább, akkor megváltozott az arány, de még mindig nagyon erős, komoly ortodoxia volt Magyarországon a két világháború között. Ezen belül is erősödött a haszidizmus, az összes híres nagy jesiva, nagyon kevés kivétellel, mind haszid irányzatú volt (pl. Pápa, Galánta stb.). A II. világháború nagy pusztítást vitt véghez a zsidóságban, de a holokauszt után ugyanúgy újraindult a vallásos élet. Az ember nézi a régi listát: majdnem minden városban újra megalakult az ortodox hitközség. 2019 5 7 7 9 AKI VISSZAADTA A MAGYAR VALLÁSOS ZSIDÓSÁG HANGJÁT Beszélgetés OBERLANDER BÁRUCH rabbival Amikor Oberlander Lázár, ortodox melámed 1949-ben elhagyta Magyarországot a családjá val, álmában sem gondolta volna, hogy unokája egyszer egy dinamikusan fejlődő közösség rabbija lesz Budapesten, néhány háztömbnyire attól a helytől, ahol felesége és fia a kóser húsboltot vezette (lásd Mikve propaganda című írásunkat). Oberlander Báruch rabbival három évtized munkájáról, kitűzött és nem várt célokról beszélgettünk. STEINER ZSÓFIA INTERJÚJA Az Oberlander házaspárt kitüntetik a zsidóságért végzett 20 éves munkájuk elismeréseként (2009, Elie Wiesel látogatás)
