Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-06-01 / 119. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 JÚNIUS 28 AZ ÖTÖDIK LUBAVICSI REBBE AZ EGYENLÕSÉG HASÁBJÁN Az első lubavicsi hír, melyről cikket találtam az Egyenlőség hetilapban, az az ötödik lubavicsi rebbe, Sálom Dovber Schneersohn (1860–1920 / 5680. niszán 2.) haláláról ad számot. A rövid hír csodarabbinak titulálja Ráv Sálom Dovbert és azt írják, hogy félmillió (!) követője volt, továb bá, hogy a 37 éves működése alatt több mint százezer növendéke.1 A CHÁBÁD FILOZÓFIÁRÓL AZ EGYENLÕSÉG BEN „A haszidizmus többféle árnyalata között rendkívül kimagasló, te kintélyes pozíciót foglal el az úgy nevezett »Chábád«-csoport. A chá bád szó rövidítés, mégpedig a Choch má, Biná, Dáát (bölcsesség, ér telem, tudás) szavak kezdőbetűiből teremtett szó” – kezdi a Chábád mozgalomról szóló cikkét az Egyen lőség újságírója, aki liadi Snéor Zál mán rabbiról (1745–1812 / 5573. té vét 24.), az irányzat alapítójáról ír. A cikk idéz egy régi történetet, melyet a szájhagyomány őrzött meg Ráv Snéor Zálmánról. A legenda szerint, amikor a rabbi Szentpétervárott volt bebörtönözve, akkor egy nap felnyílt celljának ajtaja és két halott lépett be rajta. Néhai mestere, a mezericsi rebbe, Dov Beer (1700?– 1772 / 5533. kiszlév 19.) egy aggastyán társaságában, akit úgy mutatott be a rabnak, mint a Báál Sém Tov (1698–1760 / 5520. sziván 22.) rabbit, a haszidizmus alapítóját. Báál Sém Tov kérte Ráv Snéor Zálmánt, hogy adja elő neki tanítását, mire távozóban csak annyit mondott neki: „Így taníts ezután is fiam!” A cikk írója valószínűleg azért helyezi magasabb szintre a Ráv Snéor Zálmán által alapított haszid irányzatot, mert míg más mozgalmak rebbéi „beérték” azzal, hogy a nagy Báál Sém Tov szavait idézzék és magyarázzák, addig Snéor rabbi megírta az 1797-ben napvilágot látott Tánját, mely aztán a haszidizmus egyik alapkönyve lett. Így hozzá nem is kizárólag a csodatételekért fordultak, hanem főképp tanításért és nevelési útmutatásért. 2 KÉRDÉSES LEGENDA 1925-ben egy hosszabb hangvételű legendát találunk a „lubavicsi rabbiról”, viszont a történetből nem derül ki, hogy melyik rebbéről szólhat; Oberlander Báruc h rabbi, a Chá bád-lubavicsi mozgalom magyarországi vezetője szerint egyik rebbére sem illik a történet. A LUBAVICSI ÖRÖKSÉG VILÁGSZERTE – MAGYAR SZEMMEL LUBAVICSI REBBÉKRÕL A 20. SZÁZADI MAGYAR ZSIDÓ SAJTÓBAN, 1. rész Sokan azt gondolják, hogy a Chábád-lubavicsi haszid gondolatok és a lubavicsi rebbéket övező tisztelet csak 1989-től van jelen hazánkban. Viszont ez az gondolat merőben téves, ugyanis a magyar zsidó olvasóközönség már a 20. század első felétől kezdve időről időre értesült a lubavicsi rebbék mindennapjairól, gondolatairól, ezek pedig a gondolkodó, kritikus olvasóra hatást gyakoroltak. Kétrészes cikkünkben a magyar zsidó sajtóban megjelent lubavicsi hírekkel és cikkekkel jelentkezünk, melyeket Judapest lakói olvastak. CSEH VIKTOR ÍRÁSA
