Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-06-01 / 119. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2019 JÚNIUS 26 néhány szereplőt és az ő naplóikat kutattuk fel, olvastuk végig és szerkesztettük össze Enyedi Évával, tehát az előadás tartalmaz olyan szövegeket is, melyek nem olvashatóak Gergő könyvében, de az alapja és a gerince abszolút az ő könyve. – A Szenes Hanna-féle napló részletei is szerepelnek a könyvben, vagy ehhez végeztek külön kutatómunkát is? – Igen, szerepelnek a könyvben abból is részletek, de mivel ez egy publikált visszaemlékezés, kivettem a Szenes-naplót a könyvtárból, és akkor láttam, hogy ebben a könyvben vannak drámák, versek, levelezések és az édesanyja visszaemlékezése is benne van egy 30 oldalas novella formájában. Így nagyon adta magát, hogy ezek a részek is belekerüljenek a darabba. – A dramatizálás folyamata hogyan zajlott? Kronológiailag próbáltak kapcsolatot keresni az írások között vagy más volt a koncepció? – Inkább tematikus motívumok alapján fűztük össze. Nagy kérdés volt, hogy működik-e ez így. Az volt a hipotézisem, hogy ezek a naplók képesek párbeszédbe lépni egymással. Úgy érzem, hogy hiába nem ismerték egymást ezek a fiatalok, és a nagyon más kultúrából, vallási környezetből, földrajzi és társadalmi helyzetből adódóan meglehetősen távol állnak egymástól, a témáik mégiscsak összekapcsolódnak, elég hasonló dolgokon gondolkodnak. A szerkesztési elvünk ez volt: meghagytuk a kronológiát, ahogy az ország sodródik bele a háborúba, de a konkrét dátumokat kiszedtük, mert úgy éreztük, hogy a tematika fontosabb. Nehéz is volt, mert történelmileg is időrendben próbáltunk haladni, de mégis voltak olyan epizódok a darabban, ahol az időt felülírja az esemény. A motívumok összekapcsolódnak és egy ponton az anya-lánya sorstragédiák előtérbe helyeződnek. Az egyik naplóírónak nem él az édesanyja, másikuknak központi figurája az életében – ő végig a bujkálás és a munkaszolgálat KEDVES ÉN! (SZERINTEM NEM TUDOM...) A KV Társulat kortárs magyar ősbemutatója Kunt Gergely Kamasztükrök c. műve nyomán Szövegkönyv – eredeti naplórészletek felhasználásával: Enyedi Éva és Szenteczki Zita Bemutató: 2019. április 26. – Kugler Art Szalon Budapest Az NKA és a Hybridkult támogatásával. „...Annyi bizonyos, hogy szörnyű, rendkívüli és történelmi napokat élünk. Kedden teljesen megszűnt az elsötétítés és a légvédelmi készültség. Szerdán rettenetes számtandolgozat volt. Csütörtökön kiosztották a füzeteket és be lehetett fejezni. De én egy tökéletes tökkelütött vagyok. Este hívatlan vendégünk érkezett. Kardos, az osztályfőnök. Egy hétre eltiltottak a naplóírástól...” A KV társulat új bemutatóját, Kunt Gergely nagysikerű Kamasztükrök c. műve inspirálta, amely kamaszok naplóin keresztül mutatja be a magyar történelem egyik legellentmondásosabb és legtragikusabb időszakát. Az előadásban öt kamasz szemszögén keresztül kapunk rendkívül érzékeny és személyes képet az 1939 és 1945 közötti évekről. A magyar történelem tizenéves fiatalok hangján szólal meg; a legszemélyesebb és legintimebb bejegyzéseken keresztül tárul fel egy olyan világ, amelyet a legalaposabb történelemkönyvek sem tudnak igazán megmutatni. Tizenéves naplóíróink hétköznapi hősök; életük olykor banális, egyszerű emberi pillanatait, eseményeit a világégés drámája helyezi különös fénytörésbe. „...Olyan világképeket dokumentálnak, amelyekről vagy nem tudtunk ideáig, vagy csak nagyon fekete-fehér, elnagyolt elképzeléseink voltak róluk.” (Kunt Gergely) „...Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesz szük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van... Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.” Hátországi naplóíróink között lesz nagypolgári, a zsidótörvények után kikeresztelkedett fővárosi, illetve az antiszemitizmus miatt cionistává váló kamasz, lesz római katolikus háttérből érkező tizenéves és elszegényedett nemesi család sarja is. Megmutatjuk azt a megrázó folyamatot, ahogyan a zsidó és keresztény tizenévesek szembesülnek a zsidótörvények következményeivel; a munkaszolgálatra elhurcolt családtagok, ismerősök sorsával, a csillagos házakkal és a munkaszolgálattal. Ennek a dokumentumok alapján összeállított drámaszövegnek saját ideje van, amely három nagy részre tagolódik; háború előtt, háború alatt és háború utáni részre. Ez a kamaszok traumatikus felnőtté válásának története, a személyes időmúlás összesűrítése egy általunk létrehozott drámai térben-időben. Az előadásban korabeli sanzonok, katonadalok, népdalok, magyar nóták szólalnak majd meg élő zenei kísérettel. „...Mondta a házmester, hogy az oroszok ugráltak örömükben, hogy milyen sok minden van a házunkban. Itt biztos burzsujok laknak... A villanyórát is leszerelték a folyosóról és elvitték. Azt hitték, rendes óra. Az egyik orosz mondta, hogyha hazamennek, leütik Sztálin atyát, mert becsapta őket. Nem Oroszország a paradicsom, hanem Magyarország...” Szereplők: Barna Lilla, Kovács Domokos, Száger Zsuzsanna, Terhes Sándor, Urbanovits Krisztina; Író-dramaturg: Enyedi Éva; Látvány: Juhász Nóra; Zenei vezető: Pálos Péter; Produkciós asszisz tens: Cseh Adrienn; Rendező: Szenteczki Zita
