Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-06-01 / 119. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2019 JÚNIUS 20 Ma Magyarországon az oktatásban sajnos kiveszőben van ez a szemlélet: a fenntartókat vagy nem érdekli, milyen irányba haladnak vagy egyáltalán nincsenek eszközeik arra, hogy bizonyos időközönként átvizsgálják, kellően eredményes-e, jó színvonalú-e az a munka, amit nap mint nap végeznek a tanárok az iskolában. MODERN MÓDSZEREK AZ OKTATÁSBAN – Szerettünk volna egy külső személytől visszajelzéseket kapni a tanításunk eredményességéről. Amikor az ember benne van valamiben, túl szubjektíven látja a dolgokat, ezért fontos keresni egy olyan szakértőt, aki külső szempontok alapján képes értékelni bennünket. Egyik fontos kérdésünk az volt, hogy miként állunk a magyar nyelvű oktatással. Tudnunk kell, hogyan tanítanak oktatóink a magyar iskolákhoz képest – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Oberlander Batsheva. Hozzáfűzte: az államilag akkreditált héber nyelvű képzéssel kapcsolatban ez a kérdés azért nem merült fel, mert annak magas színvonaláról nemzetközi visszajelzéseik vannak. – S hogy miben tud többet nyújtani a gyerekeknek ez az iskola a magyar nyelvű képzésben, mint mások? – kérdi Batsheva, és rögtön válaszol is: – Próbáljuk a külföldi, jól bevált módszereket átvenni. Nem alkalmazzuk a régi, poroszos oktatási formákat, minél jobban visszaszorítjuk a frontális oktatást. A Bét Menáchem egyedi iskola. Sokféle gyerek jön hozzánk, vallásosak, nem vallásosak egyaránt, a legváltozatosabb háttérrel – mondja, utalva arra, hogy az iskola befogadó szellemiségű. Nahalka István elemző munkája során számos órát látogatott meg, interjúkat készített a tanárokkal, szinte együtt élt az iskolai közösséggel. Oberlander Batsheva szerint mindez már azért sem okozott problémát, mert az iskola tanárai „nem régi vágásúak, nyitottak a változásokra, segítőkészek, mindig szeretnek új dolgokat tanulni”. A XXI. századi okoseszközök például már első évfolyamtól részei az oktatásnak: a gyerekek felhasználói szinten használják a számítógépet, Power Pointban, Wordben dolgoznak, egyes órákon akár saját tabletjeiket használva a tanárral együtt fedezik fel az óra témájához kapcsolódó tartalmakat a világhálón. Az igazgatónő azt is elmondja: a kooperatív és projektpedagógiai tanítási módszerek azért sem idegenek tőlük, mert a héber oktatása során egyszerre több tárggyal is ismerkednek a gyerekek. – Miközben tanulják a héber nyelvtant, a próféták cselekedeteivel, életével is ismerkednek – illusztrálja egy pél dán keresztül. Oberlander Batshe va hangsúlyozza: a kis létszám miatt minden egyes gyerekekre van idő, mindegyikőjükre jut figyelem. – Azonnal észrevesszük, ha valamelyik gyerek elkezd gyengülni valamely tantárgyból. Igazgatóként minden második héten leülök a tanárokkal, s megbeszélem velük, hogy mi a helyzet a gyerekekkel. Ha kiderül, hogy egyik diákunk rosszabbul viselkedik, romlani kezdenek az eredményei, megnézzük, mi állhat ennek hátterében. Ha családi problémákkal küszködik, megpróbálunk segítő, támogató légkört adni nekik. Figyelünk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre is. Alapozó és szenzoros tornával fejlesztjük őket, mert ezek a módszerek hihetetlenül gyors segítséget nyújtanak abban, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak, javuljon az iskolai figyelmük, teljesítményük – magyarázza az igazgató, aki elmeséli, hogy a közösségépítés is fontos része a munkájuknak. Legutóbb a Lág BáOmér , azaz az ómerszámlálás har mincharmadik napja alkalmából a gyerekek, tanárok és szülők különböző játékokkal, dobokkal vonultak az iskola környéki utcákon. Most pedig a tóraadás ünnepére készül az iskola a családokkal együtt. A KÜLSÕ SZAKÉRTÕ VÉLEMÉNYE – Amikor elkezdtünk dolgozni az iskolával, már láttuk, hogy az itt folyó munka, a pedagógusok felkészültsége sok területen messze a magyar átlag feletti – ezt már Nahalka István mondja. A tényfeltáró munka során az oktatáskutató
