Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-06-01 / 119. szám

2019 JÚNIUS | egység 13 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT A KÜLDETÉSÜNK FELTÉTELE A KÓSER MIKVE Annak, hogy a ’80-as években a mikve rendesen műkö­dött, köszönhető az is, hogy ’89-ben a lubavicsi rebbe ide küldött minket a feleségemmel. Az év áprilisában, az esküvőnk után egy héttel Milánóban ért utol minket telefonon Yaakov Biederman bécsi lubavicsi rabbi azzal az ötlettel, hogy ha már Európában vagyunk, érdemes len­kijelölt vallásos felügyelő látta el, aki a hitközségnél dol­gozott. Volt egy-két takarító, de a vízcserénél ott kellett lennie a szombattartó felügyelőnek. Volt, hogy a rabbi is odament ellenőrizni, olyankor átszóltak telefonon az irodába, ha lehetett mennie, mert a medence már tiszta és száraz volt. Az érkezésünk idején a vízcsere felügyelete mindig Kesztenbaum Áron Hers rabbi feladata volt. Csakhogy a vízcserét emiatt mindig olyan napra kellett időzíteni, amikor Kesztenbaum rabbi, aki első­sorban sakterként dolgozott Budapesten (ahogy teszi ezt mind a mai napig az Örökkévaló segítségével), a városban tartózkodott, és nem volt elfoglalva. A víz­csere során csak azután lehet friss vizet beleengedni a mikvébe, amikor a régit leeresztették, és a medence már teljesen száraz3 . Így, amikor átvállaltam Kesztenbaum rabbitól a vízcsere felügyeletének a feladatát, ezeken a napokon levettem a cipőmet, a zoknimat, feltekertem a nadrágom szárát és addig törölgettem egy ronggyal a medence sarkait, amíg már mindenhol teljesen száraz nem volt. Ekkor engedte be Farkas bácsi , a mikve felelőse a friss vizet. Talán egy-két éven át végeztem ezt a felada­tot minden hónapban. NYOLCVAN ÉV UTÁN ÚJULJON MEG A MIKVE Ahogy múlt az idő, feleségem, Batsheva újra meg új­ra szóbahozta a tanítást, miszerint mindig magasabb szintre kell lépnie az embernek az életében4 . Úgy vélte, ha az ittlétünk feltétele a kóser mikve, akkor nem sza­bad megelégednünk egy egyszerű kóser mikvével, ha­nem följebb kell lépnünk, és egy gyönyörű szép mikvét kell létrehoznunk. Egy olyat, amibe, ha egy modern, budapesti zsidó lány az esküvője előtt kötelességből eljön, akkor kedvet kapjon ahhoz, hogy rendszeresen visszatérjen. Abban az időben, a ’90-es évek végén a szombat dél­utáni sálesüdesz re a Dessewffy zsinagógába jártam, ahol Herczog László, az ortodxia későbbi elnöke, a fentebb idézett Herczog Jutka férje, mindig nagy barátsággal 2019 JÚNIUS | egység 13 ne megnéznünk Budapestet. Úgy gondolta, írhatnánk a Rebbének arról, hogy készen állunk sliách ként (küldött ­ként) Magyarországra költözni, ha ő is úgy látja jónak. Április végén írtam a Rebbének egy beszámolót erről az útról, részletezve, hogy milyen lehetőségeket látok itt Magyarországon. Ebben a levélben kérdeztem meg azt is, hogy induljunk-e Magyarországra sliáchként. Kö­rülbelül 10 perccel azután, hogy a titkárságán leadtam a levelet, a Rebbe már válaszolt is. Levelemben aláhúzta az indulni és a slichut szavakat és mellé szűkszavú héber üzenetet írt: „ha van ott kóser mikve”. Két hónappal később, július 4-én Londonból idere­pült a világhírű mikve-szakértő, Meir Posen rabbi. Vele együtt utazott egy lubavicsi haszid üzletember is, Avra ­ham Glick, aki a Rebbe megbízásából, ha nem is hivata ­losan, de a magyarországi ügyekért felelt. (Pl. 1978-ban a Rebbe kérésére Magyarországon reprint kiadásban megjelentette a Tánjá t, a haszid filozófia alapművét.) Glick úr korábban kikérte a Rebbe hozzájárulását ehhez az úthoz, amit meg is kapott: „Utazzon Posen rabbival (éljen sokáig!) és adják meg a kellő tiszteletet a helyi rabbiknak (éljenek sokáig)!” Posen rabbi alaposan megvizsgálta a mikvét, a tetőn levő esővíztartályoktól a medencékig, és tökéletesen kósernek találta a fürdőt. Erről Glick rabbi még Buda­pestről levélben számolt be a Rebbének, ezzel elhárult az indulásunk elől az egyetlen akadály – így augusztus 23-án meg is érkeztünk Budapestre, ahol többek között Glick és Biederman rabbik vártak bennünket. MEZÍTLÁB TAKARÍTOTTAM A MIKVÉT... A fentiek tükrében érthető, hogy ideköltözésünk után aktívan vettünk részt a mikve működésében. Amikor például úgy adódott egy időben, hogy péntek és szom­bat estéken technikai okokra hivatkozva nem nyitott ki a mikve, akkor a feleségem magára vállalta ennek meg­szervezését, és innentől kezdve újra minden nap tudott a mikve látogatókat fogadni. Egy másik helyzet, amiben tudtunk segíteni, az a mik­ve vízcseréje volt. Ezt a feladatot – Herczog Jutka vissza ­emlékezése szerint – „a mindenkori ortodox rabbi által A Rebbe szűkszavú üzenete levelem szélén Ávrohom Burech Godinger (balról) és Oberlander Báruch rabbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom