Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 MÁJUS 18 Magyarországon 104 anyahitközség és 77 fiókhitközség működött4 , ez nem tűnik soknak. Ha azonban hozzá vesszük, hogy a települések jelentős részén ortodox hitközség is működött, akik mindenképpen tartottak fenn mikvét, akkor láthatjuk, hogy ez a szám nem csekély: a 23 mikve többsége ugyanis valószínűleg olyan településen működött, ahol nem volt ortodox hitközség, így magától értetődően e mikve fenntartásának feladata a neológ hitközségre hárult. (Lásd: „Hitközségi válás: kié legyen a mikve?” című írásunkat.) Sajnos egyelőre nem tudtam kideríteni, hogy melyek voltak ezek a mikvét működtető neológ hitközségek, azonban egy másik idetartozó adatot érdemes megemlíteni. Az 1944. áprilisi hitközségi összeírásban, melyben a német hatóságok rendelkezésére a magyarországi hitközségek nyilatkoztak többek közt a vagyonukról, ingatlanjaikról és pénzügyi helyzetükről. Nagyjából 120 ortodox hitközség az ingatlanjai között szerepel „rituális fürdőt”, ezzel szemben mindössze három neológ hitközségnek volt mikvéje az összeírás szerint (Heves, Kolozsvár és Tata)5 , valamint két Statusquo hitközség nek, Nagyecsednek és Sátoraljaújhelynek 6. MINISZTERI DÖNTÉS: A MIKVE NEM VÁLLALKOZÁS Ugyanebben az időben bürokratikus kérdésekkel is foglalkoznia kellett a hitközségnek a mikve kapcsán, amint MEGKÉTSZEREZÕDIK A MIKVÉBE JÁRÓK SZÁMA A mikve tehát megkezdte működését, rengetegen használták megelégedéssel, bár a látogatók száma „nem abban a mértékben emelkedett, ahogy azt joggal remélhette és várhatta” a rabbikar 1. Kicsit később azonban bekövetkezett ez az erősödés, ahogy arra Dombi Gábor rámutat tanulmányában (melyet sorozatunk lezáró részeként fogunk közzétenni) a megmaradt statisztikai adatok alapján. Mint írja, 1936-43. között megkétszereződött a látogatók száma, ami, véleménye szerint, lehet, hogy a történelmi helyzetből adódott: „a magyar zsidóságra nehezedő külső nyomás növekedésével párhuzamosan nőtt a rituális fürdő látogatóinak száma.” Ennek oka feltehetően az, hogy a kevésbé szigorú ortodox életet élő családokban is feléledt a hagyománya ennek a fontos, alapvető micvának, ami a családi élet alapköve és a házasság frissen tartásában is nagy szerepet játszik. A mikve fontosságát mindig is kihangsúlyozták a neológ hitközségek is – ahogy ezt korábban láttuk megnyilvánulni abban is, hogy a budapesti neológ rabbinátus előbb a Rácfürdőben, később a Körúti fürdőben gondoskodott róla, hogy azok háláchikusan megfelelő legyen mikve használat céljára 2. Ehhez kapcsolódó érdekes adat, hogy 1936-ban a kongresszusi (neológ) hitközségek közül 23 működtetett saját rituális fürdőt3 . Ahhoz képest, hogy ekkor egység | 2019 MÁJUS 18 „A mikve nem nyerészkedési célzattal bíró iparvállalat” A KAZINCZY UTCAI MIKVE TÖRTÉNETE A VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Folytatjuk mikvék történetét bemutató sorozatunkat. Miután áttekintettük a 19. századi „mikvehelyzetet” a fővárosban, eljutottunk a 20. század elejéig, amikor is az ortodox hitközség 1930-ban végre megnyitotta első, saját tulajdonú rituális fürdőjét Budapesten, és megkezdte máig tartó működését a Kazinczy utca 16. szám alatt az európai színvonalú, gyönyörű mikve. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA
