Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
egység | 2019 MÁJUS 16 hirdetéséért a zsidó közösségből 1229-ben kiátkozott, később kikeresztelkedett Nicolas Donintól eredt. Donin 1236-ban IX. Gergely pápához utazott, és egy 35 pontból álló vádiratot nyújtott be a Talmud tanai ellen, azt bizonygatva, hogy a benne foglaltak sértik a kereszténység alapítóit, és gyűlöletet szítanak a nem zsidók ellen. Ezek alapján a zsidókat később a kor bevett gyakorlata szerint birodalmából később kiűző IX. Lajos francia király 1240-ben vád alá helyezte a Talmudot, melynek nyomán végül sor került a hírhedt párizsi hitvitára. Ennek helyszíne nem volt más, mint a Notre Dame előtti tér. VÁD ALATT A TALMUD A hitvitát megtekintette a francia uralkodó is, aki – a kor lovagi-keresztény ideáljának megfelelően – a katolikus egyház vezetői között ülve követte a fejleményeket. A hatóságok arra kényszerítették a korszak legnagyobb bölcseit, Jechiél ben Joszef rabbit, valamint a rothenburgi Meir, a falaise-i Smuel és a coucy-i Mose rabbit, hogy keresztény teológusokkal vitázzanak az igaz hit mibenlétéről. A vita – melyről előre tudni lehetett, hogy csakis a zsidók kudarcával végződhet – egyik központi kérdése az volt, hogy a Talmud megparancsolja-e a zsidóknak a keresztények gyűlöletét. A bírák nem fogadták el a rabbik cáfolatát, kihirdették, hogy a zsidók alulmaradtak a vitában, és elrendelték az összes fellelhető Talmud-kötet elégetését. A hatóságok Párizs-szerte húsz, más források szerint huszonnégy szekérnyi Talmud-kötetet gyűjtöttek össze és vittek a város főterére, ahol ünnepélyes keretek között máglyán égették el azokat. 1242. június 17-én, Chukát hetiszakasz szombatjának előestéjén 24, Talmud-kötetekkel magasan megrakott szekér érkezett a párizsi Notre Dame előtti Place de Greve-re. Mintegy 10 ezer, más források szerint 12 ezer kézírásos könyvet égettek el akkor a máglyákon, az összes, Franciaországban akkoriban fellelhető Talmud-példányt és számos más zsidó kéziratot. Bár könyvégetésekre a korszakban más helyszíneken is sor került Európában, sehol máshol nem végezték ezt a műveletet olyan céltudatos lelkesedéssel, mint éppen Párizsban. MEGKÜLÖNBÖZTETÕ JELEK VISELÉSE A hitvita egy másik folyománya volt a Talmudégetések mellett, hogy megkülönböztető ruhadarab viselésére kötelezték a zsidókat. A halála után egyébként szentté avatott, a versailles-i székesegyháznak nevet adó IX. Lajos 1269-ben megparancsolta, hogy a zsidók megkülönböztető jelet viseljenek a ruhájukon, SZOLIDARITÁS ÉS SZIMPÁTIA A francia főrabbi, Haïm Korsia együttérzéséről biztosította Párizs érsekét, Michel Aupetit-t: „Ez a hely mindannyiunké, együtt sírok Önnel” – mondta. „Katolikus testvéreinkkel együtt éppen úgy szenvedek most én, ahogyan az összes francia. Közös örökségünk egy része semmisült meg” – közölte. A zsidó közösség számos vezetője biztosította szolidaritásáról „katolikus testvéreit”. Joel Mergui, a Consistoire Central Israélite de France, a francia zsidó közösség vallási ügyeit intéző testület elnöke is hasonló nyilatkozatot adott ki: „Mind sokkos állapotban vagyunk, hívők és nem hívők, keresztények és nem-keresztények egyaránt, mivel Franciaország, a kereszténység és az európai történelmi örökség egy ékkövét jelenleg lángok emésztik. Ez a varázslatos katedrális Párizs, a párizsi és a francia emberek életének részét képezte majdnem ezer éven keresztül. Mély szolidaritással és erős szimpátiával adózom katolikus barátaim felé.” A Francia Zsidóság Képviselőtanácsa (CRIF) az ország zsidó közösségeit és szervezeteit a kormány előtt képviselő politikai ernyőszervezet a tűzoltókat biztosította támogatásáról, Bernard-Henry Levy zsidó filozófus pedig a CNN-nek adott interjúban kijelentette: „Amikor láttam az égő Notre-Dame-ról szóló képsorokat, úgy éreztem, hogy Párizs szíve ég és Franciaország lelkét emésztik a lángok.” E nyilatkozatok kiemelten fontosak, hiszen a Notre Dame katedrális az európai és az egyetemes kultúra egyik szimbóluma. Mindamellett, hogy valóban nagy veszteség érte a világot a Notre Dame részleges leégésével, fontos, hogy az együttérzés kinyilvánítása mellett foglalkozzunk az ikonikus épület és a zsidóság kapcsolatával is. Ez a kapcsolat ugyanis, mint látni fogjuk mind történelmi, mind pedig művészi-művészettörténeti szempontból, korántsem volt felhőtlen. A KATEDRÁLIS ÉPÍTÉSÉNEK KORA A XII-XIII. század folyamán épült székesegyház nyugati homlokzati domborművének készítése idejében mind Párizsban, mind Európa számos más területén fáradhatatlanul üldözték a zsidókat. IX. Gergely pápa 1239-ben leveleket küldött a katolikus egyházi vezetőknek, valamint Anglia, Spanyolország és Portugália uralkodójának, melyekben több tucat váddal illette a Talmudot (és azon keresztül természetesen a zsidóságot és a zsidó gondolkodást). Ennek alapötlete a párizsi Jechiél ben Joszef rabbi egykori tanítványától, a Tórával ellentétes tanok Hogy kerültek zsidók a Notre-Dame-ra? Néhány nappal peszách beköszönte előtt tűz ütött ki a párizsi Notre-Dame székesegyházban. A tűzoltóknak több órányi megfeszített munkával sikerült megmenteniük a székesegyház tornyait és szerkezetét. A francia zsidóságot éppúgy megdöbbentette a tűzvész, mint mindenki mást az országban. Azonban, míg a szakértők a helyreállításról kezdtek tárgyalni, egészen elképesztő hírek keltek szárnyra a zsidók és a Notre-Dame kapcsolatáról. Cikkünkben utánajártunk ennek a – korántsem felhőtlen – kapcsolatnak. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA FOTÓK: WIKIMEDIA COMMONS
