Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
2019 ÁPRILIS | egység 17 KULTÚRA | JIDDISKÁJT 2019 ÁPRILIS | egység 17 fel nem ismerő Synagoga (Zsinagóga) – a zsidók megszemélyesítése. Elképzelhető, hogy ezen a Mirjám tánca-illusztráción is ez az asszociáció jelenik meg. Az Arany hágádá Mirjám tánca-ábrázolása, akárcsak az Oriental 2737-é, a kivonulás történetének utolsó képkockája, mielőtt az illusztrátor áttért volna a peszáchi előkészületek bemutatására. Vannak, akik azt mondják, hogy Mirjám tánca valójában példát mutat a számunkra, hogy hogyan kell köszönetet mondanunk az Örökkévalónak, és hogyan kell megünnepelnünk az Egyiptomból való kivonulást, melyről bölcseink azt mondják, hogy minden nemzedékben úgy kell az embernek éreznie, mintha ő maga vonult volna ki Egyiptomból. HÁGÁDÁ-KÜLÖNLEGESSÉG A KÖZÉPKORBÓL Az egyik legismertebb és legszebben illusztrált középkori zsidó kézirat a Szarajevói hágádá , melyet 1350 körül írtak és illusztráltak. Barce lo nában készült, nevét későbbi őr zési helyéről kapta. Illusztrációi geometrikus, illetve indás díszű keretben, párosával, egymás alatt jelennek meg a lapokon, sokszor kék vagy vörös, sűrűn kockázott háttér előtt. Mirjám táncának jelenete a Nádas-tengeren való átkelés illusztrációja alatt látható. Öt és fél nőalak jelenik meg kék kockás háttér előtt. Baloldalt a többieknél magasabb, haját díszes tiarával lefogó, ruhája fölött palástot viselő Mirjám áll, kezében csörgődobbal. Vele szemben az egymás kezét kecsesen fogó, gótikus könnyedséggel mozgó hajadonok sora táncol a talajt jelképező keretet éppen csak érintve. Az ábrázolás jobb szélén látható fél alak arra utal, hogy még nők sora követi a képen megjelenteket, csak ők már nem fértek el a keret által behatárolt képkivágásban. DOB, ORGONA ÉS LANT EGY MAGYAR HÁGÁDÁBAN A magyarországi olvasók számára különleges jelentőséggel bír a Magyar Tudományos Akadémián őrzött, Kaufmann Dávid gyűjteményéből származó Kaufmann-hágádá , mely mutat, ők a szabadban imádkoznak, megfelelően a tórai narratívának. Nem úgy az asszonyok, akiknek részéről igencsak erkölcstelen magatartásnak minősült volna a középkor embere szemében, ha csak úgy a szabad ég alatt, mindenki szeme láttára járják a táncot. Ők illedelmesen, zárt helyen, a férfiak kíváncsi szemétől rejtve énekeltek, zenéltek, és – ahogyan az előtér kisebb alakjainál látjuk – járták a körtáncot. A színes ruhákba öltözött hajadon táncosok mögött éneklő, befedett hajú, vagyis férjezett nők csoportja, mögöttük pedig három nagyobb alak zenél, az egyik négyzet alakú dobon játszik, a másik lanton, a harmadik pedig orgonán. MOZDULATLAN TÁNC NÉMETORSZÁGBÓL Utolsó példánk az eddig bemutatottaknál egy jó évszázaddal később készült, és nem Spanyolországban, hanem német területeken, ahol sokkal szigorúbbak voltak a vallási el várások, mint a spanyolországi zsi dók körében. A németországi zsidóság puritán egyszerűsége nyilvánul meg az 1450 körül keletkezett II. nürnbergi hágádá Mirjám tán ca-illusztrációjában (a kötetet ma a szintén a XIV. századi Kataló niából származik. Maga a könyv nem teljes, és a kutatók több művész munkáját is elkülönítették a lapjain. Mirjám táncának ábrázolása gótikus architektúrán belül látható. A jelenet eltér az eddig bemutatottaktól abban, hogy két részre oszlik, a két térfelet az építészeti elemek és a háttér különbözősége is elválasztja egymástól. Baloldalt Istenhez könyörgő férfiak csoportja áll, égnek emelt karokkal. Szakállas alakok színes köpönyegekben, az előtérben egy kicsi, de felnőtt arcú figura – a kor gyakori gyermekábrázolása. A férfiak mögötti háttér talán kék eget Jeruzsálemi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár őrzi). Egyszerű, néhány vonallal megrajzolt, szigorúan befedett nőalakok szinte mozdulatlan sora áll a lap alján, háttér, építészeti elemek, keret vagy a környezet bármely más megjelölése nélkül. Ruhájuk is egyszerű, nyoma sincs a korábban látott kecses mozdulatoknak, a test mozgását követve leomló drapériáknak. Mirjám dobol, lába a néző felé mutat, arcával azonban elfordul. Talán illetlennek érződött az illusztrátor számára, hogy egy szent életű nőalakot ábrázoljon. Szarajevói hágádá II. nürnbergi hágádá Kaufmann-hágádá
