Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
2019 ÁPRILIS | egység 7 IZRAEL | HOHMECOLÓ leegyezésével Izraelből amerikai fegyverek is érkeztek Iránba. Az Irak elleni háború során az iráni fegyverimport 80%-a származott Izraelből. Nagy segítséget jelentett az iráni félnek, hogy Izrael 1981-ben megsemmisítette a Bagdad közelében működő osziraki atomreaktort, mely minkét ország számára fenyegetést jelentett. Bár a zsidó államot hivatalosan továbbra is Irán és az iszlám hit fő ellenségének nevezték Iránban, ez nem jelentett akadályt, hogy egy teheráni, zárt katonai támaszponton száz izraeli katonai szakértő segítse az iráni háborús erőfeszítéseket. ÉLESEDÕ ELLENTÉT A kilencvenes évektől ez a fedett együttműködés is megszűnt, és Irán egyre ellenségesebb hangot ütött meg Izraellel szemben. Iráni politikusok rendre „az iszlám világ testébe ékelődött rákos daganatként” hivatkoztak Izraelre, melynek „nincs létjogosultsága” és „el kell törölni a Föld felszínéről". A harcos kijelentéseket harcos tettek is követték. Irán közvetve számos alkalommal bocsátkozott háborúba Izraellel. Ennek legfőbb eszköze a libanoni siíta Hezbollah terrorszervezet létrehozása, a szír kormány támogatása, a gázai Hámász felfegyverzése és számos kisebb, palesztin terrorszervezet pénzelése. Irán igyekszik megvetni a lábát az európai muszlim közösségekben is, és bőkezűen támogat különböző anticionista és antiszemita politikai mozgalmakat, a paletta jobb és bal szélén egyaránt. Az Európai Unión belül főként Németországban és Nagy-Britanniában jelentős az iráni befolyás és jelentős iráni hídfőállás épült ki Venezuelában és Malajziában is. Számos izraeli és zsidó célpont ellen elkövetett merénylet mögött is Irán áll. Ilyen volt például a Buenos Aires-i zsidó közösségi épület felrobbantása 1994-ben, mely 85 halálos áldozatot követelt, vagy az izraeli turistabuszok elleni támadás a bulgáriai Burgaszban 2012-ben, ahol hat ember vesztette életét. KERESKEDELEM AZ ELLENSÉGGEL Ezzel együtt a két ország közötti kereskedelem nem szűnt meg. Közvetítő országokon keresztül nagy mennyiségű iráni pisztácia, kesudió, márvány és olaj érkezett Izraelbe, Irán pedig mezőgazdasági cikkeket, öntözőberendezéseket, vetőmagokat ás gyümölcsöt vásárolt Izraeltől. Mivel az ellenséges országokkal való üzletkötést az izraeli törvények tiltják, számos büntetőeljárás indult ilyen ügyekben. Ezzel együtt, amikor felmerült, hogy az egyik izraeli üzemanyag-kereskedelmi cég iráni nyersolajat importál Hollandián keresztül, az akkori izraeli energiaügyi miniszter, Binjámin Ben-Eliezer a következőt nyilatkozta: „Minden olyan, ellenséges országgal folytatott kereskedelmi tevékenység, mely az izraeli gazdaságot szolgálja, a régió stabilitását erősíti”. A Külügyminisztérium is úgy fogalmazott, hogy nem feladatuk az olaj eredetét vizsgálni. AZ IRÁNI ATOMPROGRAM További jelentős veszély- és konfliktusforrás a titkos iráni atomprogram, mely ellen Izrael folyamatosan küzd mind diplomáciai, mind titkosszolgálati eszközökkel. Az elmúlt években több iráni atomtudós hunyt el tisztázatlan körülmények között, és rendre szabotázsakciók nehezítik a feltételezett iráni atomlétesítmények működését. A békés célú iráni atomenergia felhasználás még az 1950-es években indult, amerikai segítséggel, ám az iszlám forradalmat követően megszakadt az együttműködés. A kétezres évek elején merült, fel, hogy Iránban nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgoznak. Az iráni vezetés hivatalosan az ország energiabiztonságának megteremtésével indokolta az urániumdúsítást, és tagadta, hogy katonai célokra használná fel a sugárzó anyagot. Végül Barack Obama elnöksége alatt, 2015-ben született egy olyan megállapodás, melynek értelmében – jelentős gazdasági és technológiai támogatásért cserébe – Irán elkötelezi magát egy nemzetközi felügyelők által ellenőrzött, békés atomprogram folytatására. A Trump-kormány, elsősorban egy bravúros izraeli leleplező akció hatására, 2018-ban felmondta a szerződést, és szankciókat vezetett be Irán ellen. Az Európai Unió válaszul kijelentette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikai korlátozások mellett is fenntartsák az együttműködést Iránnal. Az Irán jelentette egzisztenciális fenyegetés hatására Izraelben többször felmerült egy megelőző csapás lehetősége. A közelmúltban szivárgott ki, hogy Benjámin Netánjáhu miniszterelnök 2011-ben komolyan fontolgatta a támadást, ám az akkori vezérkari főnök, Beni Ganz ellenállása miatt letett róla. AZ IRÁNI ZSIDÓK A 2500 éves iráni zsidó közösségnek azonban minden nehézség ellenére is több ezer – becslések szerint 12-15 ezer – képviselője él még a 80 milliós anyaországban. Ezzel Irán a Közel-Kelet legnagyobb zsidó közösségének ad otthont, természetesen nem számítva Izraelt. Az Iránban élő zsidók szabadon imádkozhatnak, és a zsinagógákon kívül más közösségi és rituális intézményeket: iskolákat, kórházat is fenntartanak. A valaha egész Iránban szétszórt zsidó közösség ma már a fővárosban, Teheránban, valamint néhány nagyobb vá rosban: Iszfahánban, Sirázban össz pontosul. Körülbelül 35 zsinagógája van a közösségnek, melynek tagjai elsősorban kereskedők, orvosok vagy mérnökök, kormányzati po zícióba azonban nemigen kerülhetnek, és útlevelet sem egyszerű szerezniük. Zsidókként elfogadják őket, ám csak addig élhetnek békében, amíg kifejezik az Iránhoz való hű ségüket, és nyilvánosan elítélik a cionista eszmét és Izrael Államot. Az iráni zsidók azonban nem akarnak távozni. 2007-ben az Iránban élő zsidók érdekvédelmi szervezete, a Teheráni Zsidó Tanács elutasította az izraeli kormány javaslatát arra vonatkozóan, hogy családonként 60 ezer dollárral segítik a távozásukat. Azt mondják, ők jól érzik magukat.
