Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
2018 OKTÓBER | egység 17 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT 1 Igrot Mose OC 1:51., JD 2:115., CM 1:42.; Táhárát Májim 81. fejezet; Sulchán Menáchem 4. kötet 166. oldal és az 1. lábj. uo. ; 2 Lásd 2Mózes 20:21.; 3 3Mózes 11:36.; 4 Uo. ; Misná Mikváot 1:7.; 5 Sulchán áruch JD 201:10. ; 6 SÁ uo. 3. ; 7 Uo. 52–54. ; 8 Uo. 2. ; 9 Uo. 2. Lásd még uo. 51. ; 10 Uo. 10. ; 11 Uo. 1. ; 12 Ávrahám Chájim Náe: Siur mikve 154. oldal; lásd még Yirmijahu Katz: Mikvé májim 3. kötet 56. oldal ; 13 Lásd Mikvé májim uo. 58. oldal ; 14 MáHáRI Steif responsum 71. fejezet végén és Divré Sálom responsum 1. kötet 1. fejezet; lásd még Chésev háéfod responsum 1. kötet 150:2.; Mikvé májim 56. oldal 5. lábj.; 15 3Mózes 12:2., 18:19. ; 16 SÁ uo. 183:1., 196:1. ; 17 Uo. 11. ; 18 Uo. 197:1. ; 19 Hayim Halevi Donin: Zsidónak lenni 127–128. oldal alapján ; 20 SÁ uo. 268:2. ; 21 Uo. 120:1. ; 22 RöMÁ uo. 8. ; 23 Lásd Talmud Bráchot 22a.; Sulchán Memáchem 1. kötet 13. oldal 1. lábjegyzet, uo. 140–143. oldal ; 24 1. kötet Hilchot nidá 366. fejezet. A fordítás forrása: Shlomo J. Spitzer–Komoróczy Géza: Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig 159. oldal ; 25 Az eredetiben „Budun” szerepel, ahogy régén nevezték Budát. Az Or záruá egy újabb kiadásban (Or Etzion 2013, 1. kötet 135. oldal 18. lábjegyzetben) azt írja, hogy „talán itt a német BadenBadenről van szó”. De ez ki van zárva, hisz azt írja, hogy ez „Hágár (=Magyarország) földjén” történt ; 26 Uo. ; 27 Lásd a Talmudba ( Nidá 66b.) más összefügésben ; 28 Uo. 201:75. ; 29 Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten 391. oldal valamilyen jegyzőkönyv alapján ; 30 Megjelent könyvében, Bét Efrájim responsum EH tinjáná 27. fejezet po kezdetű bekezdés. A levélnek nincs dátuma. Írásának idejére következtethetünk abból, hogy ez egy válaszlevél Márguliesz rabbi 1824. február 17én kelt levelére (uo. 26. fejezet), amiről azt írja Wahrmann rabbi jelen levelében, hogy „már majdnem egy negyed éve, hogy megkaptam levelét”; 31 Imré és responsum JD 84. fejezet ; 32 Zsidó lexikon 754. oldal ; 33 Pánim möirot responsum 2. kötet 105. fejezet ; 34 SÁ uo. 201:45. ; 35 Divré Chájim responsum 1. kötet JD 45. fejezet ; 36 SÁ uo. 48. ; 37 Ktáv Szofér responsum JD 97. fejezet. vább, az semmiképp nem fogadható el, ezt meg kell változtatni. Sorait zárva tovább exkuzálja magát: „Ezt írtam anélkül, hogy újra elmélyedtem volna a témában. Nagyon kérem önt, a nagyra becsült gáont, hogy vegyen erőt magán, mint egy hős, és beszéljen a város őreivel [közösségi vezetőkkel], akik a fürdő helyen vannak és mondja el neki a kifogásait és ők utána fognak nézni, és ezzel megmentik a tömegeket egy ilyen komoly tilalomban való elbukástól. Ezt írtam, a sietségemről a kézírásom formája tanúskodik is ezen”. amikor a víz kijön a forrásból, akkor bemegy egy nagy tartályba és onnan meg tovább csöveken a különböző medencékbe, így egyértelmű, hogy nem kóser. Aláírva itt az ofeni [budai] fürdőben”. A POZSONYI RABBI ÉRVEI A RÁCFÜRDÕ VÉDELMÉBEN A fenti dátum nélküli levélre Szo fér-Schreiber Smuél Benjámin (1815–1872) pozsonyi rabbi válaszolt 1858. július 9én37. „Megtisztelt tegnap szent le velével, amiben utasít, hogy fejtsem ki véleményemet és nyilvánítsam nem kóserré a nők alámerülésére szolgáló, ismert helyen levő [budai] melegvízű fürdőket. Csodálkozom szerénységemben, hogy miért kopogtat az én ajtómon tollával, és miért nem kereste meg a környéken élő dáján okat, akik ott szolgálják a szent közösséget, hogy ők alaposan kutassák ezeknek a für dők kóserségét. Kétségkívül ne kik megvan hagyományuk, amit mes tereiktől, a korábbi híres gáonoktól örököltek, hogy miért és milyen szerkezetben nyilvánítottak kó sernek ezeket [a mikvéket]. Talán most, amikor alaposan meg fogják vizsgálni a fürdőt, észreveszik, hogy megváltoztak a körülmények és el fogják hárítani a buktatókat, ha látják, hogy nem kóser. És ha kétség lesz a mikve kóserságában és nehéz lesz a döntés, akkor tanácskozni fognak a közeli [rabbikkal], vagy távoliakkal, vagy [felkeresik] a híres [rabbi]t. Isten ments, hogy rossz gondolatom legyen nekem Önnel, a híres rabbival szemben, ezért nyilvánítottam ki szerény véleményemet. Egy picit se akartam várni, míg elmélyedek a témában, mert nagyon nagyra becsülöm magát és azt írta, hogy még ezen a héten válaszolják. De ezen a héten nagyon el vagyok foglalva a tanítványaimmal, ezért sietek most rögtön válaszolni.” Ezután hosszasan cáfolja a cánzi rebbe érvelését, mondván, hogy a csövek és a dugó úgy vannak kialakítva, hogy a medencéhez vagy a falhoz legyenek rögzítve, így nem számítanak „tárgy”nak és bizonyos feltételek mellett így is lehet kóser a mikve. Ugyanakkor azzal egyetért, hogy ha rögtön átmegy a tartályba a víz a forrásból és onnan osztják toMIRE VALÓ A MIKVE? A rituális fürdő, vagyis mikve a vallásos zsidó élet egyik legalapvetőbb feltétele. Napjainkban az elsődleges funkciója, hogy itt merítkeznek meg a nők a menstruáció miatti elkülönülés után: „A Tóra szerint 15 a havi menstruá ciós szakasz kezdetétől tilos minden szexuális érintkezés férj és feleség között. Azt az állapotot, amelyben az asszony a menstruációs szakasz alatt van, nidá nak nevezi a Tóra, ami szó szerint »eltávolított«, »elkülö nített« állapotot jelent. A háláchá szerint16 az elkülönültség állapota a menstruációt követő »hét tiszta napig« tart. A menstruáció háláchikus időtartama minimum öt nap (ha ténylegesen ennél tovább tart a vérzés, akkor azok is a nidá napjai, míg el nem múlik) 17 , tehát az elkülönültség ideje havonta körülbelül tizenkét nap. A megmerítkezés szertartása választja el a két időszakaszt egymástól18 : az elkülönítettség szakaszát, amikor tilos a házastársi érintkezés, és az egyesülés szakaszát, amikor az érintkezés nemcsak megengedett, hanem a testi és lelki egészség szempontjából pozitív tevékenység.” 19 Emellett a mikvében való megmerülés a betérési folyamat végső fázisa is (tvilát gérim ) mind a nők, mind a férfiak számára 20 . Az új edényeket is meg kell mártani a mikvében (tvilát kélim) azután, hogy zsidó tulajdonba kerültek21 , az első használat előtt 22 . Erre a célra általában külön kis medence szolgál. Sok szigorúan vallásos és haszid férfi is használja a mikvét, reggeli ima előtt, vagy szombat és ünnepnapok előtt merülnek alá, hogy megtisztuljanak 23. 2018 OKTÓBER | egység 17
