Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-03-01 / 104. szám
SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2018 MÁRCIUS 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! Tudja Ön, mennyi idő van purim és peszách között? Ha nem, elárulom: éppen négy hét. Négy hét – ha nem is beláthatatlanul sok – azért mégsem rövid idő, igazam van? Hát még, ha ezt a négy hetet takarítással töltjük... Szokás ugyanis, hogy minden ünnepre 30 nappal hamarabb kezdünk készülni, így aztán sokan a peszáchi takarítást erre a négy hétre időzítik, teljes egészében kitöltve a rendelkezésre álló időt és a homectalanítás jegyében felforgatva minden lehető és lehetetlen helyet a purim utáni naptól kezdve. Ablakpucolás, ruhásszekrény ürítés, könyvespolc tetejének lepókhálózása... ez mind-mind szerepelhet egy peszáchinak titulált takarítási listán, ami elsősorban a nőkre hárít sokszor elviselhetetlen méretű terhet, miközben folyamatos viszályt szít a családtagok között, kinek mikor mi lenne a feladata témakörben. Egyszer egy nő elment a lubavicsi Salom Dovber rabbihoz, hogy egy ilyen helyzetben kérje a tanácsát. Végeláthatatlanul panaszkodott, hogy a férje nem segít a takarításban, hogy a gyerekei csak hátráltatják stb. stb. Erre a Rebbe azt mondta neki: kérlek, ne feledd el, hogy a por nem homec, a gyerekek pedig nem a peszách áldozatok. És valóban, bár sokaknak csábító a gondolat, hogy a tavaszi nagytakarítást peszáchi előkészületnek álcázzák, semmilyen vallási előírás nem vonatkozik arra, hogy az ágyneműtartó alatt rejtőző porcicákat a széder-este előtt elűzzük. A peszáchi takarítás célja ugyanis az, hogy ne maradjon a tulajdonunkban semmilyen, egy kezájsznál (vagyis egy olajbogyónyi darabnál) nagyobb homec darab, nem pedig az, hogy olyan fényesre suvickoljuk a csillárokat, hogy a vendégek sminktükörnek használhassák őket. A minőségi kritérium szerint olyan ételekre, amit már a kutya se enne meg, mindez nem is vonatkozik, tehát nyugodtan eltekinthetünk az autósülések alá kövesedett rágómaradványok felvakarásától is. (Mielőtt valaki elrettenne, a példák természetesen nem tükrözik sem a szerző, sem a szerkesztőség bármely tagjának otthoni higiéniás szintjét. Minden hasonlóság a valósággal csupáncsak a véletlen műve.) Véletlenül sem buzdítok senkit arra, hogy maszatos ablakokkal várja az ünnepet – ha ez zavarná őt a peszách megülésében. De tudjuk, mi vallási előírás és mi a saját igényünk. (És főleg, mi a szomszéd néni, az anyósunk vagy a Facebook csoportunk tagjainak igénye.) Tegyünk különbséget a fontos és a nem annyira fontos dolgok között, természetesen a fontosak közé sorolva a vallási előírásokat és mindazokat a dolgokat, amelyek valóban nélkülözhetetlenek az ünnep során. Ha van olyan helyiség, ahova soha semmilyen körülmények között nem kerülhet homec (pl. a nagypapa dolgozószobája, anya varrósládája), azt nyugodt szívvel hagyjuk ki a takarításból. A peszáchi takarítás a zsidó házasszonyok nagy megmérettetése, ami mindenképp komoly munkával jár, rengeteg időt és energiát emésztve fel. Miközben felidézzük Sálom Dovber rabbi szavait, ne feledjük: az édesanyák, feleségek, nagymamák és a család más nőtagjai sem tartoznak a korbán peszách, a peszách áldozat kategóriájába. Az ünnepi felkészülés ne csak suvickolásból és újrasuvickolásból álljon. Okos előrelátással, priorizálással és főleg jó munkamegosztással elérhető, hogy az ünnepi előkészületek közepette jusson időnk lélekben is felkészülni a szabadság ünnepére. Magam és a szerkesztőség minden tagja nevében kóser peszáchot kívánok olvasóinknak! Steiner Zsófia főszerkesztő
