Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-02-01 / 103. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 FEBRUÁR 26 ÚTON AZ EXKLUZIVITÁS FELÉ Kezdetben a terület, a szomszédjával ellentétben, melyet 1868-at követően – miután ott temették újra a kilenc pesti vértanú feltételezett hamvait, majd Batthyány La jost, később Deák Ferenc et, majd sok hírességet – egyre többen kezdtek nemzeti panteonként emlegetni, a zsidó részleg nem keltett különösebb feltűnést. A helyzet nagyjából a Kozma ut cai, újabb zsidó temető 1891-es meg nyitását követően változott meg. „Temetkezési alternatívája” adó dott a pesti zsidóknak: az új te mető – még a mai közlekedési lehetőségekkel mérve is – távol a központtól, vagy a Kerepesi temető, szinte a városcentrum határán. Érthető mó don, a Kerepesi parcellák fel érté ke lődtek, mely folyamatot csak fo ko zott, hogy a 20. századfordulós zsi dó arisztokrácia ekkortájt és itt épít tette fel pazar családi kriptáit. 1892-től dísztemetői rangra eme lik. LAJTA ÉS A HEVRA KAPCSOLATÁNAK KIBONTAKOZÁSA A Pesti Hevra Kadisa 1903. június 23-án írt ki pályázatot egy árkádos sírboltrendszer felállítására a Kozma utcai temetőben és habár a megvalósítás végül elmaradt, a ter vező tehetségét ez nem kisebbíti. Az első helyezett Lajta, vagyis ak koriban még Leitersdorfer Béla (1873–1920) volt. A Hevrát lenyűgözte Leitersdorfer a legapróbb részletekre kiterjedő precizitása, a szaktudásra pedig szükségük volt, így állandó műszaki tanácsadónak kérték fel, amit az építész „szerény tiszteletdíj” ellenében vállalt. A kezdeti bimbódzó kapcsolat pedig hamarosan virágba borult és gyümölcsei szép díszei lettek a hitközségnek: kezdte a sort a Hevra Kadisa Szeretetházának (Amerikai út 57., ma Orszá gos Klinikai Idegtudományi in tézet) 1906-os terve, melynek teljes megvalósítása végül 1913-ban fejeződött be, amikor elkezdődött TEMETÕALAPÍTÁS Pest városképe a 19. század közepé től rohamosan fejlődött és, a ter jeszkedésnek köszönhetően, újra formálódott. Ami addig külvárosnak számított, az hirtelenjében frek ventált terület számba ment, ezért a legtöbb temető telke is felértékelődött, így azokat felszámolták és újabbakat nyitottak a városközponttól egyre távolabb. Így történt ez a zsidó temetőkkel is, Pest el ső zsidó temetőjét például már 1839-ben felszámolták. A Kerepesi úti temető alapításakor mégsem a korábbi, Váci úti temető felszámolásának képe lebegett a Hevra Kadisa vezetősége előtt, hanem az a tény, hogy a régi megtelt, és azt sürgősen pótolni kellett. Már 1868-ban javaslat született a Kerepesi temető zsidó részlegének kialakítására, de erre 1874-ig kellett várni, amikor a temető hátsó, keleti nyúlványának körbefalazásával megszületett Pest harmadik zsidó temetője, mai nevén a Salgótarjáni utcai. MÁLLÓ POMPA AZ IPARBÁRÓK NYUGHELYÉN A SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETÕ MARGÓJÁRA A Salgótarjáni utcai zsidó temető egyre nagyobb figyelmet kap. Vasárnaponként vagy akár egyegy hétköznap is egyre több sétáló cikázik – a biztonsági okokból – láncravert utakon, az érdeklődőbbek pedig szervezett sétákra fizetnek be. Időnként évfordulós megemlékezéseket rendeznek híres emberek sírjánál, mások könyveket írnak, albumokat szerkesztenek a sírkertről. A Salgótarjáni utcai temető valószínűleg Magyarország legérdekesebb és építészetileg legszebb zsidó temetője, de a köztemetők sorában is dobogós lehet. Cikkünk az unalmas enumeráció helyett megpróbál pár kultúrtörténeti érdekességet kiragadni és megvilágítani. CSEH VIKTOR ÍRÁSA
