Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-02-01 / 103. szám

KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 FEBRUÁR 26 ÚTON AZ EXKLUZIVITÁS FELÉ Kezdetben a terület, a szomszéd­jával ellentétben, melyet 1868-at követően – miután ott temették újra a kilenc pesti vértanú feltéte­lezett hamvait, majd Batthyány La ­jost, később Deák Ferenc et, majd sok hírességet – egyre többen kezdtek nemzeti panteonként emlegetni, a zsidó részleg nem keltett különö­sebb feltűnést. A helyzet nagyjából a Kozma ut cai, újabb zsidó temető 1891-es meg nyitását követően változott meg. „Temetkezési alternatívája” adó dott a pesti zsidóknak: az új te mető – még a mai közlekedési le­hetőségekkel mérve is – távol a köz­ponttól, vagy a Kerepesi temető, szinte a városcentrum határán. Ért­hető mó don, a Kerepesi parcellák fel érté ke lődtek, mely folyamatot csak fo ko zott, hogy a 20. századfor­dulós zsi dó arisztokrácia ekkortájt és itt épít tette fel pazar családi krip­táit. 1892-től dísztemetői rangra eme lik. LAJTA ÉS A HEVRA KAPCSOLATÁ­NAK KIBONTAKOZÁSA A Pesti Hevra Kadisa 1903. június 23-án írt ki pályázatot egy árkádos sírboltrendszer felállítására a Koz­ma utcai temetőben és habár a meg­valósítás végül elmaradt, a ter vező tehetségét ez nem kisebbíti. Az első helyezett Lajta, vagyis ak koriban még Leitersdorfer Béla (1873–1920) volt. A Hevrát lenyűgözte Leitersdor­fer a legapróbb részletekre kiterje­dő precizitása, a szaktudásra pedig szükségük volt, így állandó mű­szaki tanácsadónak kérték fel, amit az építész „szerény tiszteletdíj” el­lenében vállalt. A kezdeti bimbó­dzó kapcsolat pedig hamarosan virágba borult és gyümölcsei szép díszei lettek a hitközségnek: kezd­te a sort a Hevra Kadisa Szeretet­házának (Amerikai út 57., ma Or­szá gos Klinikai Idegtudományi in tézet) 1906-os terve, melynek tel­jes megvalósítása végül 1913-ban fejeződött be, amikor elkezdődött TEMETÕALAPÍTÁS Pest városképe a 19. század köze­pé től rohamosan fejlődött és, a ter jeszkedésnek köszönhetően, új­ra formálódott. Ami addig külváros­nak számított, az hirtelenjében frek ventált terület számba ment, ezért a legtöbb temető telke is felér­tékelődött, így azokat felszámolták és újabbakat nyitottak a városköz­ponttól egyre távolabb. Így történt ez a zsidó temetőkkel is, Pest el ső zsidó temetőjét például már 1839-ben felszámolták. A Kerepesi úti temető alapítása­kor mégsem a korábbi, Váci úti te­mető felszámolásának képe lebegett a Hevra Kadisa vezetősége előtt, ha­nem az a tény, hogy a régi megtelt, és azt sürgősen pótolni kellett. Már 1868-ban javaslat született a Kerepe­si temető zsidó részlegének kialakí­tására, de erre 1874-ig kellett várni, amikor a temető hátsó, keleti nyúl­ványának körbefalazásával megszü­letett Pest harmadik zsidó temetője, mai nevén a Salgótarjáni utcai. MÁLLÓ POMPA AZ IPARBÁRÓK NYUGHELYÉN A SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETÕ MARGÓJÁRA A Salgótarjáni utcai zsidó temető egyre nagyobb figyelmet kap. Vasárnaponként vagy akár egy­egy hétköznap is egyre több sétáló cikázik – a biztonsági okokból – láncravert utakon, az érdek­lődőbbek pedig szervezett sétákra fizetnek be. Időnként évfordulós megemlékezéseket rendeznek híres emberek sírjánál, mások könyveket írnak, albumokat szerkesztenek a sírkertről. A Salgótarjáni utcai temető valószínűleg Magyarország legérdekesebb és építészetileg legszebb zsidó temetője, de a köztemetők sorában is dobogós lehet. Cikkünk az unalmas enumeráció helyett megpróbál pár kultúrtörténeti érdekességet kiragadni és megvilágítani. CSEH VIKTOR ÍRÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom