Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-01-01 / 102. szám
egység | 2018 JANUÁR 6 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET terrorszervezet is „al-Kudsz-ban”, tehát Jeruzsálemben, pontosabban – egyelőre – annak keleti részében látja jövendő államuk fővárosát, dacára annak, hogy a PA közigazgatási központja, intézményei Ramallah-ban vannak. Számos elemző egyetértett abban, hogy bár Jeruzsálem elismerése számos rizikót rejt magában, a lépés segít abban, hogy a palesztinok elfogadják a realitást: ahogy Izrael a zsidóság megkérdőjelezhetetlen otthona, úgy Jeruzsálem is annak megkérdőjelezhetetlen és oszthatatlan fővárosa. Az elmúlt évtizedekben Izrael vezetői, a békemegállapodás sürgetésének engedve, nem egyszer ajánlották fel a palesztinoknak Jeruzsálem lehetséges megosztását is, de a többi nagyvonalú ajánlattal együtt Arafat és társai ezt is lesöpörték az asztalról. TÖRTÉNELMI REVÍZIÓ Az ügy hátteréhez tartozik természetesen ennek az elutasításnak az oka is: a zsidó állam 1948-as arab megtámadása után Jeruzsálem és így az ismert zsidó szent helyek majd’ húsz éven át jordániai megszállás alatt voltak. A város 1967-es izraeli felszabadításáig és egyesítéséig nem hogy a palesztin állam nem jött létre, de az állítólagos majdani fővárost, Kelet-Jeruzsále met sem fejlesztették éppen, sőt kifejezetten lepusztították, a zsidókat elüldözték, a zsinagógákat bezárták és arab fegyveresek rendszeresen lőttek a nyugati városrész civiljeire. Azóta minden hangzatos békeígéret dacára a „mérsékelt” és a nyíltan terrorista palesztin vezetők is egyvalamiben egyetértenek: nemcsak Jú deát és Somront, de egész Izraelt megszállt területnek tekintik, és szó nincs arról, hogy békében elfogadnák Nyugat-Jeruzsálemet a szuverén zsidó állam fővárosaként. A Trump bejelentése – valamint a döntést elítélő ENSZ-határozat – utáni palesztin reakciók is azt igazolták vissza, amiről például Tayseer Al-Tamimi palesztin főbíró is beszélt korábban: „Jeruzsálem a vallási, politikai és spirituális fővárosa Palesztinának, a zsidóknak nincs joguk hozzá.” A Palesztin Hatóság, amely már 2009-ben történészi revizionista kampányt indított Jeruzsálem zsidó történelmének „Ha a zsidó történelmet egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, ez a szó úgy hangzana: Jeruzsálem” – állapította meg bölcsen a város egykori legendás polgármestere, Teddy Kollek, előrevetítve egyben a korszaka utáni éra fő konfliktusforrását. Az izraeli nemzet vitat hatatlan fővárosa már a zsidó állam megalapítása óta támadások kereszttüzében áll, de olyan intenzitású politikai küzdelmek, sőt terrorhullámok, amelyeket az elmúlt két-három évtizedben láthattunk, történelmileg egyedülállóak. Az amerikai elnök lényegében ennek a kimerítő, perspektívátlan állapotnak akart véget vetni, amikor december 6-án bejelentette: Washington Jeruzsálemet tekinti Izrael legitim fővárosának, ezért oda költözteti nagykövetségét. Mielőtt áttekintenénk, mik lehetnek Donald Trump lépésének politikai következményei a térségben, fontos felidézni, hogy Jeruzsálem kérdése, a város státusa a palesztin „szabadságharc” legfontosabb ügye. Nem véletlen, hogy a Palesztin Hatóság (PA) fő ereje, a Fatah és a Gázában uralkodó rivális Hamász TRUMP, JERUZSÁLEM ÉS AZ ÚJ REALITÁSOK Az Amerikát és Izraelt megbélyegző ENSZ-határozatok, a világ felháborodása dacára a palesztinok korántsem triumfálhatnak: az arab államok zöme is észrevette, hogy 2017-et írunk, nem 1947-et. Vissza kell térniük a valóság talajára, ahol Jeruzsálem bizony Izrael fővárosa. ACKERMAN LÁSZLÓ ÍRÁSA
