Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-12-01 / 113. szám
2018 DECEMBER | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT „A telket 1887-ben vásárolta meg Freund Vilmos és felesége, Basch Irma. Freund 1887. április 29-én kérvényezte saját tervei szerint két négyemeletes ház építését. 1887. május 10-én Budapest Főváros Tanácsa kiadta az építési engedélyt. 1887-től kezdve néhány év alatt felépült az egész, körúti homlokzat, tehát mind a kettő tömb. 1888 nyarán Freund egy évtizedre letett a fürdő megvalósításának szándékáról, 1888. augusztus 17-én a bérpalota részre a lakhatósági engedélyt a Tanács kiadta. 1897-től a körúti tömbök mögött mintegy megduplázták az épületegyüttest. Ekkor készült el a fürdőház is, részben az 51-es házszám udvara alatt.” Bár a leírásban az szerepel, hogy a fürdőház csak 1897-ben készült el, a fenti források egyértelműen arra mutattak, hogy valamilyen formában már 1889-ben elkészült. A leírásból láthatjuk, hogy kezdetektől tervbe volt véve egy fürdő építése, így elképzelhető, hogy megvalósulásáig csak szűk körben, esetleg nem profitorientáltan (?) működtették és később bővítették ki. Ennek ellentmondani látszik az az újságcikk11 , mely re Cseh Viktor hív ta fel a figyelmemet, ami szerint 1899 májusában nyílt meg a mikve: A Pesti Napló 13 „Törvényszéki Napló” című rovatában ol vashatunk az esetről – ami más egyebek mellett arra is rávilágít, hogy a mikvét nemcsak nők, hanem – természetesen elkülönített időben – férfiak is látogatták. A RÁCFÜRDÕI MIKVÉK SORSA Ahogy korábban láttuk, a rabbik nyomatékosan kérték az asszonyokat, hogy a kóserságával kapcsolatos fenntartásaik miatt, ne használják mikveként a Rácfürdő medencéit. Azonban egy pár évvel azután, hogy az ortodox rabbinátus, kivonta magát a Rácfürdő felügyeletéből, a neológ rabbinátus 1911-ben vette át a feladatot. Számukra nyilvánvalóan szintén nagyon fontos volt, hogy biztosítani tudják, hogy nők járhassanak mikvébe és mindent megtettek azért, hogy minél szélesebb körben legyen elérhető számukra rituális fürdő. Ezért vették ők át a Rácfürdő felügyeletét és biztosították annak kóserságát, amiről három nyelven (héberül, magyarul és németül) írt plakáton tájékoztatták a fővárosi zsidókat 14: „Értesítés! Alulírott rabbiság tudatja a hívekkel, hogy a budai RÁCZ-FÜRDŐ egyik természetes meleg forrásából RITUÁLIS FÜRDŐT rendezett be, külön a nők, külön a fér fiak részére. Ezen rituális fürdő, az alulírott rabbiság és a budai rabbiság állandó felügyelete alatt áll. Ezenkívül jámbor, rituális dolgokban jártas felügyelő asszonyt rendeltünk ki, aki a nők kiszolgálására ott tartózkodik. Budapest, 1911. április havában, Pesti Izraelita Hitközség Rabbinátusa” . 1 Lásd Jásrés Jáákov című könyvében 301–307. oldal; 2 Responsum, JD 26. fejezet eleje; 3 Ezt írják a leszármazottai a Sziách Ávrahám előszavában, valszószinüleg a kézírása alapján; 4 Schück Dávid: Imré Dávid 260–262. oldal. A dokumentumak fénymásolata a fent említett Sziách Ávrahám elősza vában található; 5 JD 79. fejezet. A responsum levélben nincs semmi olyan jelzés, ami alapján lehet azonosítani, hogy itt a pesti mikvéről van szó, de Eckstein rabbi írásaiban (uo. 143–144. oldal) idéz belőle részleteket. Abból úgy tűnik, hogy Tennebaum rabbi két responsum levelet írt a témában, és az, ami megjelent könyvében az a második levél.; 6 Misna Mikváot 6:7., lásd Mikvé májim 3. kötet 100. oldal; 7 Fent az 5. lábjegyzetben; 8 Lásd Egység 111. szám 14. oldal végén; 9 Sziách Ávrahám uo. 32. fejezet; 10 http://budapest100.hu/en/house/erzsebet-korut-51-53/; 11 Zsidó Híradó, 1899. június 1. 8. oldal; 12 „Rituális fürdők nyomában a régi Pesten” című tanulmányából sorozatunk zárásaként részleteket közlünk majd; 13 1928. március 10. 20. oldal; 14 Másolata megjelent az Egység ben, 111. szám 14. oldal; 15 Jágél Jáákov a Tórához (Brooklyn 2014) 1. kötet 34. oldal. 2018 DECEMBER | egység 19 A körúti mikvét a későbbiekben kibővítették és fürdőként üzemelt. Bevételét a tulajdonos kapta, a benne működő rituális fürdőt pedig a Budapesti Ortodox hitközség rabbinátusa felügyelte egészen 1930. szeptember 9-ig. Ekkorra készült el a hitközség saját tulajdonban levő épületében a mikve, ami a mai napig üzemel a Kazinczy utca 16. szám alatt. BALESET A MIKVÉBEN Dombi Gábor a pesti mikvékkel kapcsolatos kutatásai 12 hoztak felszínre egy izgalmas jelenetet a mikve életéből.
