Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-12-01 / 113. szám
egység | 2018 DECEMBER 6 HOHMECOLÓ | EMLÉKEZÉS A mai Magyarország területén több mint másfél évezrede élnek zsidók. Történetük összeforrt a magyar történelemmel, a két nép mindig kulturális és gazdasági interakcióban állt egymással, kölcsönösen hatottak egymásra. Napjaink magyar társadalma, kultúrája és gazdasága is eggyé olvadt az itt élő zsidóság életének alakulásával. Az egykor virágzó és kiterjedt magyarországi zsidóság különleges helyet foglalt el a zsidó társadalomban. Egyfajta elitet képzett, kelet és nyugat találkozásában egy semmivel össze nem téveszthető kultúra alakult ki a Kárpát-medence közepén. VISSZATÉRÉS A SOÁ UTÁN A Holokauszt borzalmait túlélőket hazaérve sem fogadták tárt karokkal: lerombolt zsinagógák, feldúlt temetők fogadta őket, míg vagyonukat, otthonaikat elprédálták. 1949-ben, az utolsó népszámláláskor nem egészen százharmincnégyezer zsidó élt Magyarországon, többségük Budapesten. Az 1948-as fordulat után ismét felerősödött az antiszemitizmus. Ahogy a kommunista vezetésben, úgy az 1956. október 23-án kitört forradalomban is sok zsidó vett részt. A forradalom idején nagyon sok antiszemita támadás történt, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egész közösségek hagyták el az országot és menekültek nyugatra. A Kádár-korszak alatt a vallásos zsidókat gyakorta érte inzultus, sokukat cionizmus vádjával állították bíróság elé – még 1986-ban is. A közösség nélküli zsinagógákat eladták, lerombolták vagy egyszerűen sorsára hagyták, míg azok maguktól össze nem dőltek. A vidéki hitközségek egy része az ’50-’60-as évekig küzdött a fennmaradásért, majd a közösségi élet lassan visszaszorult a megyeszékhelyekre. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A rendszerváltás után robbanásszerű fejlődésnek indult a magyar zsidósági élet: ifjúsági szervezetek, civil mozgalmak, kulturális egyesületek alakultak. A korszak elején érkezett Magyarországra Oberlander Báruch rabbi is feleségével, a lubavicsi Rebbe megbízásából, hogy a Chábád mozgalmat képviselve segítsenek a ma gyar zsidóság reneszánszában. A vidéki zsidó élet is felfrissült, több hitközség is újraalakult. Napjainkra már családot alapított és saját gyerekeiket neveli a rendszerváltás után felnőtté váló generáció, akik már egészen másként tekintenek zsidóságukra, mint szüleik: kialakulóban van egy identitására büszke zsidó kö zösség. Ennek a 21. századi magyar zsidóságnak már egész más ki hívásokra kell válaszolnia, mint a korábbi generációknak: rajtuk áll, hogy a mindennapok rohanásában, a jövő generációjának nevelése közben képes-e megőrizni a múlt emlékeit. A TEMETÕK SORSA A temetők azok a helyek, ahol, igaz, gyakran fogja el szívünket a szomorúság, de itt tudunk emléket állítani elhunyt rokonaink, szeretteink emlékének. Ezek a végső nyughelyként szolgáló szent helyek az egyetlen mementói elődeink életének. Évről évre egyre több sírkő tűnik el, és nagyon sok zsidó temető kerül az enyészet birtokába. Annak érdekében, hogy megálljon, sőt visszaforduljon ez a romló tendencia, egyetlen dolgot tehetünk: közös akarattal, összefogással és kemény munkával ZSIDÓ EMLÉKEZÉS MAGYARORSZÁGON A 20. század elején virágzó zsidó közösségek ezrei éltek a vidéki Magyarországon, de a holokauszt sajnos szinte teljesen eltörölte őket. Ma már gyakran csak düledező zsinagógák, gazzal felvert temetők adnak hírt a valamikor virágzó magyarországi vidéki zsidóságról. BÉCSI ÉVA ÍRÁSA
