Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
2018 OKTÓBER | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE viselte. »Szeretni foglak benneteket igazán... minden egyest közületek nyájassággal fogok magamhoz édesgetni és csatolni.« – ígérte óbudai székfoglalójában és be is váltotta minden állomáshelyén.” 17 1910ben a nagybittsei rabbit, dr. Wellesz Gyulát (1872–1915) hívták meg rabbinak, aki mellesleg a középkori franciazsidó irodalom kiválósága is volt.18 Wellesz rabbit ötéves működése alatt annyira megszerette a közössége, hogy elhatározták, hogy legalább két évig be sem töltik újra a rabbiszéket. 19 EGY VÉGZETES BALESET „A katasztrófa az évszázados óbudai zsinagógától körülbelül harminc lépésre történt. Dr. Schreiber főrabbi, miután elhagyta a Dicső utcai iskolát, dr. Edelstein Bertalan budai rabbihoz indult, kivel fontos tanácskozása volt. Minthogy a zsidó templom előtti villamosmegállóhely néhány nappal ezelőtt megszűnt, a főrabbi a legközelebbi megálló felé indult, de közben egy lassan mozgó villamossal találkozott. Erre akart felszállni, de megcsúszott és ott, alig pár lépésre zsinagógájától, ösz szeroncsolták a kerekek.”20 – történt ez dr. Schreiber Ignác (1891–1922) fiatal rabbival, aki 1919től állt az óbudai hitközség élén. A tragédiát külön szívbemarkolóvá teszi, hogy Schreiber rabbi néhány nappal korábban avatta fel a hitközség máig használatos, Bécsi úti temetőjét, utolsó beszédében tehát a halálról beszélt, de ekkor még senki sem sejtette, hogy az élettől lüktető férfi lesz a temető első halottja. 21 1 Samson Morpurgo rabbi: Semes Cödáká responsum 1. kötet JD 14. fejezet; 2 Nodá BiJehudá responsum Tinjáná JD 28. fejezet; 3 „Chorin Áron drámai jelenete Óbudán”, in: Egyenlőség (1938), 58. évf. 35. szám, 10. o. A továbbiakban: „Chorin”, in: Egyenlőség (1938); 4 Grieshaber Jichák rabbi: Mákél Noám, Bécs, 1799. 3. oldal; 5 „Chorin”, in: Egyenlőség (1938); 6 U.o.; 7 U.o.; 8 „Chorin rabbi csodálatos pozsonyi lakomája”, in: Egyenlőség (1927), 46. évf. 3940. szám, 23. o.; 9 „Az óbudai átok”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 13. szám, 10. o.; 10 „Hirek – Münz rabbi emlékezete”, in: Egyenlőség (1933), 54. évf. 1. szám, 34. o.; 11 Blau László, Bonyhád – Egy elpusztított zsidó közösség (Bonyhád: Soha többé Soá! Alapítvány, 2008), 32. o.; 12 „Külföldi hirek – A volt óbudai főrabbi”, in: Egyenlőség (1889), 8. évf. 37. szám, 12. o.; 13 „Hirek – Emlékünnep”, in: Egyenlőség (1909), 28. évf. 25. szám, 10 11. o.; 14 Edelstein Bertalan, „Dr. Klein Gyula”, in: Egyenlőség (1895), 14. évf. 30. szám, 6 8. o.; 15 „Hirek – A szigetvári izr. hitközség”, in: Egyenlőség (1896), 15. évf. 7. szám, 8. o.; 16 Kecskeméti Vilmos, „Adler Illés betegsége és halála”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 8. szám, 3. o.; 17 Scheiber Sándor dr., „Adler Illés halálának huszadik évfordulója”, in: A Magyar Zsidók Lapja (1944), 6. évf. 8. szám, 8. o.; 18 Ujvári Péter, (szerk.), Magyar Zsidó Lexikon (Budapest: Zsidó Lexikon, 1929), 961. o.; 19 „Hirek – Az óbudai hitközség kegyelete”, in: Egyenlőség (1915), 34. évf. 17. szám, 10 11. o.; 20 „Az óbudai főrabbi tragédiája”, in: Egyenlőség (1922), 41. évf. 49. szám, 1. o.; 21 „Az óbudai főrabbi utolsó beszéde: a temetőről és a halálról”, in: Egyenlőség (1922), 41. évf. 49. szám, 12. o.; 22 „Az óbudai mende mondta”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 15. szám, 7. o.; 23 „Budapestre jöhet e Neumann dr. az óbudai izr. hitközség ujonnan megválasztott főrabbija?”, in: Egyenlőség (1925), 44. évf. 29. szám, 1. o.; 24 Dohi Gabriella, „Az óbudai zsidóság nyomában – Beszélgetés Cseh Viktor kultúrtörténésszel, az óbudai zsidó séta vezetőjével”, in: Óbudai Anziksz (2017/2018/tél), 46 54. o. A KOR CÁFOLATA: ÁTOK HELYETT MONDA Egy névtelen levélíró a fent említett 1924es Jewish Telegraphos cikket pár héttel később cáfolta, vagy inkább újraértelmezte: szerinte átokról vagy jóslatról szó sem volt, annál inkább egy közszájon forgó mondáról, mely szeint „az óbudai hitközség rabbijai közül az egyik kizárólag ennek a hitközségnek kebelében működik élete fogytáig, míg a másik a hitközség keretén túlmenőleg országos, sőt világhírnévre tesz szert a működésével.”22 Ezzel pedig vitába szállni felesleges, hiszen ha végignézünk az illusztris óbudai rabbisoron, akkor a „monda definícióját” mintegy helyesnek állapíthatjuk meg. A VALÓSÁGOS TRAGÉDIA Az igazi tragédia, mint mindenhol máshol, az országban a vészkorszak gyötrelmes éveiben következett be és deportálásokkor tetőzött. A hitközség rabbijának szerepét 1927től dr. Neumann József (1890–1964), korábban brassói rabbi töltötte be, akit egyébként már 1925ben rabbivá választottak, csak a trianoni határlezárások miatt évekig húzódott az ügy.23 Neumann rabbi a holokausztot túlélte, és visszatért szeretett közösségének maradékához, kikkel még 1956ig maradt. Ezt követően viszont már csak vendégrabbik jártak Óbudára, míg végül a hatvanas évek végére hosszú évtizedekig megszűnt a hitélet. 24 AZ ÓBUDAI ÁTOK MEGTÖRÉSE A fenti hasábokból kitűnik, hogy az óbudai átok nem volt több, mint egy szenzációhajhász szófordulat, viszont az igazi átkot a holokauszt pusztítása hozta, és bár a veszteségeket visszafordítani nem lehet, a további enyészetet sikerült megakadályozni és újra az épülés útjára vezetni. 2010ben hazai és külföldi állami és egyházi méltóságok jelenlétében az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) újraavatta a zsinagógát: Köves Slomó rabbi vallási vezetése mellett azóta mindinkább aktív hit és kulturális élet folyik az évszázados falak között, az egyre gyarapodó közösségben. Az átok megtört, és kívánjuk, hogy átok többé ne érje az óbudai – és természetesen más – közösséget, hanem áldás kísérje a zsidó közösségek életét. Scheiber Ignác Forrás: konfliktuskutato.hu
