Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-10-01 / 111. szám

2018 OKTÓBER | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE viselte. »Szeretni foglak benneteket igazán... minden egyest közüle­tek nyájassággal fogok magamhoz édesgetni és csatolni.« – ígérte óbu­dai székfoglalójában és be is váltotta minden állomáshelyén.” 17 1910­ben a nagybittsei rabbit, dr. Wellesz Gyulát (1872–1915) hívták meg rabbinak, aki mellesleg a középkori francia­zsidó irodalom kiválósága is volt.18 Wellesz rabbit ötéves működése alatt annyira meg­szerette a közössége, hogy elhatá­rozták, hogy legalább két évig be sem töltik újra a rabbiszéket. 19 EGY VÉGZETES BALESET „A katasztrófa az évszázados óbudai zsinagógától körülbelül harminc lé­pésre történt. Dr. Schreiber főrabbi, miután elhagyta a Dicső utcai isko­lát, dr. Edelstein Bertalan budai rabbihoz indult, kivel fontos tanács­kozása volt. Minthogy a zsidó temp­lom előtti villamos­megállóhely néhány nappal ezelőtt megszűnt, a főrabbi a legközelebbi megálló felé indult, de közben egy lassan mozgó villamossal találkozott. Erre akart felszállni, de megcsúszott és ott, alig pár lépésre zsinagógájától, ösz ­szeroncsolták a kerekek.”20 – történt ez dr. Schreiber Ignác (1891–1922) fiatal rabbival, aki 1919­től állt az óbudai hitközség élén. A tragédiát külön szívbemar­kolóvá teszi, hogy Schreiber rabbi néhány nappal korábban avatta fel a hitközség máig használatos, Bécsi úti temetőjét, utolsó beszédében te­hát a halálról beszélt, de ekkor még senki sem sejtette, hogy az élettől lüktető férfi lesz a temető első ha­lottja. 21 1 Samson Morpurgo rabbi: Semes Cödáká responsum 1. kötet JD 14. fejezet; 2 Nodá BiJehudá responsum Tinjáná JD 28. fejezet; 3 „Chorin Áron drámai jelenete Óbudán”, in: Egyenlőség (1938), 58. évf. 35. szám, 10. o. A továbbiakban: „Chorin”, in: Egyenlőség (1938); 4 Grieshaber Jichák rabbi: Mákél Noám, Bécs, 1799. 3. oldal; 5 „Chorin”, in: Egyenlőség (1938); 6 U.o.; 7 U.o.; 8 „Chorin rabbi csodálatos pozsonyi lakomája”, in: Egyenlőség (1927), 46. évf. 39­40. szám, 23. o.; 9 „Az óbudai átok”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 13. szám, 10. o.; 10 „Hirek – Münz rabbi emlékezete”, in: Egyenlőség (1933), 54. évf. 1. szám, 34. o.; 11 Blau László, Bonyhád – Egy elpusztított zsidó közösség (Bonyhád: Soha többé Soá! Alapítvány, 2008), 32. o.; 12 „Külföldi hirek – A volt ó­budai főrabbi”, in: Egyenlőség (1889), 8. évf. 37. szám, 12. o.; 13 „Hirek – Emlékünnep”, in: Egyenlőség (1909), 28. évf. 25. szám, 10 ­11. o.; 14 Edelstein Bertalan, „Dr. Klein Gyula”, in: Egyenlőség (1895), 14. évf. 30. szám, 6 ­8. o.; 15 „Hirek – A szigetvári izr. hitközség”, in: Egyenlőség (1896), 15. évf. 7. szám, 8. o.; 16 Kecskeméti Vilmos, „Adler Illés betegsége és halála”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 8. szám, 3. o.; 17 Scheiber Sándor dr., „Adler Illés halálának huszadik évfordulója”, in: A Magyar Zsidók Lapja (1944), 6. évf. 8. szám, 8. o.; 18 Ujvári Péter, (szerk.), Magyar Zsidó Lexikon (Budapest: Zsidó Lexikon, 1929), 961. o.; 19 „Hirek – Az óbudai hitközség kegyelete”, in: Egyenlőség (1915), 34. évf. 17. szám, 10 ­11. o.; 20 „Az óbudai főrabbi tragédiája”, in: Egyenlőség (1922), 41. évf. 49. szám, 1. o.; 21 „Az óbudai főrabbi utolsó beszéde: a temetőről és a halálról”, in: Egyenlőség (1922), 41. évf. 49. szám, 1­2. o.; 22 „Az óbudai mende ­mondta”, in: Egyenlőség (1924), 43. évf. 15. szám, 7. o.; 23 „Budapestre jöhet ­e Neumann dr. az óbudai izr. hitközség ujonnan megválasztott főrabbija?”, in: Egyenlőség (1925), 44. évf. 29. szám, 1. o.; 24 Dohi Gabriella, „Az óbudai zsidóság nyomában – Beszélgetés Cseh Viktor kultúrtörténésszel, az óbudai zsidó séta vezetőjével”, in: Óbudai Anziksz (2017/2018/tél), 46 ­54. o. A KOR CÁFOLATA: ÁTOK HELYETT MONDA Egy névtelen levélíró a fent említett 1924­es Jewish Telegraph­os cikket pár héttel később cáfolta, vagy inkább újraértelmezte: szerinte átokról vagy jóslatról szó sem volt, annál inkább egy közszájon forgó mondáról, mely szeint „az óbudai hitközség rabbijai közül az egyik kizárólag ennek a hit­községnek kebelében működik éle­te fogytáig, míg a másik a hitközség keretén túlmenőleg országos, sőt világhírnévre tesz szert a működé­sével.”22 Ezzel pedig vitába szállni felesleges, hiszen ha végignézünk az illusztris óbudai rabbisoron, ak­kor a „monda definícióját” mintegy helyesnek állapíthatjuk meg. A VALÓSÁGOS TRAGÉDIA Az igazi tragédia, mint mindenhol máshol, az országban a vészkorszak gyötrelmes éveiben következett be és deportálásokkor tetőzött. A hit­község rabbijának szerepét 1927­től dr. Neumann József (1890–1964), korábban brassói rabbi töltötte be, akit egyébként már 1925­ben rab­bivá választottak, csak a trianoni határlezárások miatt évekig hú­zódott az ügy.23 Neumann rabbi a holokausztot túlélte, és visszatért szeretett közösségének maradéká­hoz, kikkel még 1956­ig maradt. Ezt követően viszont már csak vendég­rabbik jártak Óbudára, míg végül a hatvanas évek végére hosszú évtize­dekig megszűnt a hitélet. 24 AZ ÓBUDAI ÁTOK MEGTÖRÉSE A fenti hasábokból kitűnik, hogy az óbudai átok nem volt több, mint egy szenzációhajhász szófordulat, viszont az igazi átkot a holokauszt pusztítása hozta, és bár a veszte­ségeket visszafordítani nem lehet, a további enyészetet sikerült meg­akadályozni és újra az épülés útjára vezetni. 2010­ben hazai és külföldi állami és egyházi méltóságok jelenlétében az Egységes Magyarországi Izrae­lita Hitközség (EMIH) újraavatta a zsinagógát: Köves Slomó rabbi vallási vezetése mellett azóta mind­inkább aktív hit­ és kulturális élet folyik az évszázados falak között, az egyre gyarapodó közösségben. Az átok megtört, és kívánjuk, hogy átok többé ne érje az óbudai – és természetesen más – közösséget, hanem áldás kísérje a zsidó közös­ségek életét. Scheiber Ignác Forrás: konfliktuskutato.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom