Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 OKTÓBER 26 ben megsemmisítette az óbudai ítéletet és egyúttal utasította Arad vármegyét, hogy ítélje súlyos pénzbüntetésre azokat, akik templomi prédikációmat illetlenül megzavarták.” 7 Chorin rabbi személye az óbudai jelenet után is megosztó maradt még a reformpárti zsidók között is: egyesek a neológia előfutárát, sőt alapítóját látták benne,8 ám va lójában Chorin radikális „újításai” a neológiában sem implementálódtak, azokkal inkább csak 2021. századi reformmozgalmakban találkozhatunk. AZ „ÓBUDAI ÁTOK” Chorin rabbi nem csak teológiai szinten hódított, hanem egy sötét színezetű babonát is költöttek köré. 1924ben dr. Adler Illés (1868– 1924) rabbi halála után a Jewish Telegraphban, „The Malediction of Altofen” címen egy Londonban élő, magyar származású zsidó közlése alapján napvilágot látott az „óbudai átok” mendemondája. A teljes mértékben szájhagyományon alapuló átkot elvileg Chorin mondta az óbudai rabbiszék betöltőire, miután őt megszégyenítették ott.9 A cikkíró az átok valóságtartal mát az Óbudán szolgáló rabbik hirtelen halálával gondolta illusztrálni. Nézzük hát a valóságot. ELÁTKOZOTT RABBIK? Az átok tehát a ma is álló óbudai zsinagóga rabbiszékét elfoglalóira szállt, de legfőképp Münz Mózes főrabbira, viszont olybá tűnik, hogy rá mégsem igazán hatott, hiszen még mai szemmel nézve is szép kort, 81 évet tudhatott maga mögött amikor meghalt – emléke pedig nem kopott: az éppen aktuális óbudai rabbi évről évre Ráv Münz sírkövénél tartott gyászünnepélyt, halála után több mint száz évvel, 1933ban dr. Neumann József rabbi beszédében Münz „halhatatlan jelentőségéről” beszélt. 10 Münz halála után Ráv Cvi Hirsch Heller (1776?–1834) bonyhádi rabbit hívták meg, akit sokan emlegettek, mint Hersele Hárif, vagyis az „éles eszű Hersele”, mely a rabbi nagy tudását hivatott jelezni. Ráv Heller alig egy év után adta vissza nemes lelkét az Örökkévalónak, ám a mintegy 60 évével ez akkoriban különösebben nem számított fiatalnak. 11 Könyvei a Tiv Gitin (Żółkiew, 1839) és a Tápuché Záháv (Przemyśl, 1874) pedig örök emléket állítanak neki. Hosszabb szünet után 1861ben Hirsch Márkusz (1833–1909), korábbi karcagi és tiszabői rabbi következett, aki ezután 1880ban Prága, 1889től haláláig pedig Hamburg főrabbija lett.12 76 évesen hunyt el, halálának hírére az óbudai zsinagógában gyász Istentiszteletet tartottak, mely alkalomra a belső teret fekete fátyollal vonták körbe. 13 A rabbiszékben 1887ben dr. Klein Gyula (1850–1895), addig szi getvári rabbi következett. Bár Klein rabbi valóban fiatalon hunyt el, munkássága nem múlt el nyomtalanul: meghonosította Óbudán a ma gyar hitszónoklatot. Nekrológjában a következőképpen festették meg alakját: „Az óbudai zsidók szeretett lelkipásztora hosszas szenvedés után örök álomra hunyta le szemét. Igaz zsidó, igaz magyar volt. Szerette a zsidóságot, mint ritkán valaki, s e szeretete nyilvánult mind szavaiban, mind cselekedeteiben. Lángoló szózata édes anyanyelvünkön az elsők között hangzott, s egész iparkodása oda irányult, hogy a zsidó tudományt a magyarajkú zsidóságnak is hozzáférhetővé tegye. E cél szolgálatában fogott egy a maga nemében páratlan és korszakalkotó munkába, a Talmud magyar fordításába. Ez az ő főérdeme, mert kezdeményezője volt egy oly eszmének, mely hivatva van eleget tenni a magyar zsidóság tudásvágyának.” 14 Elhunytáról kegyeletteljesen emlékezett meg az egykori szigetvári közössége is. 15 Ezután következett csak dr. Adler Illés rabbi, akivel kapcsolatban lábra kapott az átoklegenda. Adler korábban Kiskunfélegyházán volt rabbi, 18961907 között Óbuda rabbijai, majd a Rumbach utcai zsinagóga vallási vezetője volt haláláig, melyet egy hirtelen jött betegség, epehólyaggyulladás okozott.16 Mi lyen ember is volt: „Csupaszív ember volt, aki egész napját áldozta – ezzel nem egy nagy tervét és elgondolását áldozta fel – hívei ügyesbajos dolgainak. Pesten is pátriárkális vidéki rabbi maradt, minden egyes híve gondját lelkén A gyilkos 51-es villamos Forrás: obudaizsinagoga.hu
