Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 OKTÓBER 16 ten. Talán ezeket használták télen, ám nincsenek információink arról, hogy ezek mennyire voltak általánosan elfogadottak háláchikusan. (Ezekre a sorozat későbbi részeiben térünk ki.) Egy későbbi mikvéről szól az a levél, melyet Eisenstatt Méir (1780–1852) ungvári rabbi írt „Mecénás rabbinak, Slomó Mórnak, Pesten”31 . Kétség kívül Rosenthal Slomó (1764–1845) hitközségi vezetőnek szól a levél, aki Móron született. A levél nincs dátumozva, de mivel Rosenthal csak 1819ben költözött Pestre32, így a le vél 1819–1845 között íródhatott. Azt írja Eisenstatt rabbi: „A mik véről, amit terveznek megcsinálni a vége a vízbe érjen: kell egy 3 tefáchnyi (24 cm) távolságot a földön folynia a víznek34 . Arról, hogy ez a mikve fel épülte végül, arról nincs információnk. 19. SZÁZAD KÖZEPE: KÓSER MIKVE A BUDAI RÁCFÜRDÕBEN? Több forrásból tudjuk, hogy a székesfőváros zsidó közössége a budai törökfürdőbe, a Rácfürdőbe járt mikvébe. 1858 júliusában Halberstam Chájim (1797–1876) újszandeci (jiddisül: cánzi) csodarabbi látogatott el a Rácfürdőbe, ahol kihirdette: a medencék az „ofeni (budai – a szerk. ) fürdőben” medence márványkővel van kikövezve, és ebbe folyik bele meleg vagy hideg víz egy messze levő forrásból, vas csövön keresztül, ami a medence falához van rögzítve. Ebben a csőben van egy csavar, ami nem ennek a része, csak be van dugva, ezzel lehet szabályozni a vizet. Ahogy az ember kinyitja a csavart, mindenfelől kezd folyni a víz, ahogy azt én magam láttam. A medence alján van egy nagy lyuk, azon lehet kiengedni a vizet, amikor a mikvét akarják tisztítani. Itt van egy fém dugó, ami lezárja a lyukat, hogy ne nyíljon meg, csak akkor, amikor szükség van a medence tisztítására. Amikor kinyitják az előbb említett fém dugót, akkor teljesen kiürül a medence, nem marad benne semmi. Összességében ilyenek a mikvék a fent említett helyiségekben.” Mi volt a problémája a rabbinak? Egyrészt, ha azt, hogy kifolyjon a medencéből a víz, egy tárgy (dávár háme kábél tumá) akadályozza meg, mint itt a dugó, akkor nem kóser a fürdő36 . Itt ráadásul a vascsövek és az azt elzáró csavar ugyancsak problémásak volt véleménye szerint. „Ezenkívül csodálkozom, hogy hogyan lehet az, hogy több ezer zsidó nő olyan mikvébe jár, ahol nincs felügyelet és ki tudja, milyen változásokat eszközölnek a fürdő szükségletei szerint. Csodálkozom, hogy egy ilyen nagy városban nem építenek egy hitközségi tulajdonban lévő ingatlanban kóser mikvét, amit könnyen lehet úgy alakítani, hogy semmiképpen nem válik nem kóserré... Mindezt el akartam magyarázni, hogy a zsidó közösség helyesen cselekedjen Isten előtt, én pedig a lelkemet megmentettem...”. Halberstam rabbi írásából további problémákra is fény derül: „több olyan medence is van, ahova emberi merítés által kerül be a víz – nem lehet kérdés, hogy ez nem kóser...” – írja, hozzátéve, hogy ez azért is aggályos, mert az emberek nyilván nem ellenőrzik, melyik medencét hogy töltik fel, hanem csak bemennek az első üres medencébe. „...azt is mondták nekem többen, még rabbi Náchum a helyi [budai] dáján [helye tes rabbi] is azt mondta nekem, hogy szent helyükön zsidó nők tisztulása céljából, nehogy Isten őrizz félvállról vegyék az alámerülést, hanem szentek legyenek. Jáser kojách ot mondok [gra tulálok], legyen Önnel Isten, hogy végre tudja a tervet hajtani. De mivel nincs ott forrás, ezért ön a következőképpen tervezi csövekkel az esővíz elvezetését...”. Ezzel a mondattal ráirányítja a figyelmet a Pesten alakítandó mikvére, amit olyan helyre terveztek, ahol nincsenek természetes források. Eisenstatt rabbi itt hosszasan tárgyal ja, hogy kósere az a víz, ami elzárás után benne marad a fém csőben, amin elvezetik az esővizet. Érvelésében Ei senstadt Méir (1670–1744) kismártoni rabbi responsumára támaszkodik 33. A konklúzió az, hogy az a víz, ami felgyűlt a csőben, nem kóser, csak az, ami átfolyt. Nem szabad, hogy a cső nem kóserek mikvének: „Hallottam, hogy vannak, akik vitáznak azzal, amit mondtam, arról, hogy a mikvék, amik a ofeni fürdőben vannak, nem kóserek, azt kifogásolva, hogy nagy elődeink azokat kósernek nyilvánították ki. Szeretnék erről magyarázatot adni: Isten ments, nem szeretnék ellentmondani a nemzedékünk nagyjainak, mert tudom a csekély értékemet, és hogy por vagyok a lábuk nyomában. Bölcseink, akik azt mondták, hogy kóser, biztosan tudták, hogy miért mondták, hogy kóser, és akkor úgy is volt megépítve. De ahogy most van építve, az biztosan nem kóser, ez nem is kérdés.” Ezután részletesen leírja35 a fürdő medencéit és a fenntartásait ezzel kapcsolatban: „A mikve úgy van építve, hogy a A soproni középkori mikve Fotó: Dombi Gábor egység | 2018 OKTÓBER 16
