Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
2018 OKTÓBER | egység 9 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ lád, mint üzleti modell” logikán nyugodna? Mit gondol erről egy rabbi? – A téma régóta foglalkoztat, noha természetesen nem vagyok demográfus. Goldman e témában megjelent könyve pedig éppen azért különleges, mert rámutat, hogy ha a „család, mint hatékony gazdasági modell” nincs többé, akkor nem marad más, ami fenntarthatja a demográfiai egyensúlyt biztosító gyermekvállalási ked vet, mint az ideálokon nyugvó sze mélyes küldetéstudat. Általában a népesedéspolitika környezetvédelmi vagy gazdaságpolitikai kérdésként kerül szóba. A környezetvédelmi, technikai érvelés úgy szól, hogy a föld erőforrásai végesek, ezért el kell kerülni a túlnépesedést. A gazdasági pedig az érem másik oldala: ha drasztikus népességcsökkenés áll be, akkor nem hogy nem fenntartható a jólétet biztosító gazdasági növekedés, hanem egyszerűen gazdasági hanyatlás következik. Ha ugyanis nincsen DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁGI HANYATLÁS – „Minden nemzetnek – főként Európában – szembe kell néznie a saját hanyatlásával. A társadalombiztosítás mai rendszerének bevezetésével a gyermekvállalás többé nem a családi vállalkozás sikerét és az öregkor zavartalanságát biztosító befektetés, hanem egyre nagyobb pénzügyi teher” – írja David P. Goldman 2011-ben megjelent könyvében. A demográfiai mutatók kulcsa, a „csa„HA NINCS MIÉRT ÉLNI, NINCS MIÉRT ÉLETET ADNI” A VALLÁSI ÉRTÉKEK SZEREPE A DEMOGRÁFIAI MUTATÓKBAN Különböző tanulmányok készültek már arról, milyen összefüggéseket lehet felfedezni a vallásosság, a nemzeti identitás és általában az ideálokon nyugvó személyes küldetéstudat, valamint a demográfiai mutatók között. Ennek napjainkban különösen nagy jelentősége van, főleg Európában, ahol a népesség folyamatosan csökken és a hagyományos családmodell hanyatlóban van. Goldman How Civilizations Die (Hogyan halnak meg a civilizációk) című könyve kapcsán beszélgettünk Köves Slomó rabbival. JUHÁSZ VALI ÍRÁSA
