Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-10-01 / 111. szám

SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2018 OKTÓBER 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! A segítség érdekes természete, hogy sokszor nem annak há­láljuk meg, akitől kaptuk – egyszerűen, mert nem vagyunk olyan helyzetben vagy viszonyban, hogy kifejezetten vissza tudnánk adni a szívességet. Ugyanakkor tovább tud juk adni, mint egy labdát továbbgördítve a másoknak nyújtott segítség­gel tudjuk „kiegyenlíteni a számlát”. Nyá ron egy barátnőm esküvőjére Londonba utaztam a négy gye rekemmel – és öt napra befogadtak minket a vőlegény szülei nek barátai, akik so­se hallottak rólunk azelőtt és semmi kö zük nem volt hozzánk. Míg ezeket a sorokat írom, a sütőben olyan étel sül, amiből mi nem fogunk enni: nővérem barátnője érkezik hamarosan Izraelből egy temetésre. Szülőfalujá ban, ahol a temetés péntek délután zajlik majd, közel s távol nincs elérhető hely, ahol a sábeszt tölthetné, így tőlem viszi az ételt magának. A szombati melegítőlapot megint másvala ki adta kölcsön. Eltelik majd pár hét, és biztos vagyok benne, hogy ez a fiatalasszony, akinek ma én segítek, maga is se­gítséget nyújt majd, talán egy többé­kevésbé ismeretlennek. Így jár körbe a segítségnyújtás akkor is, ha annak, aki nekünk tett szívességet, nem tudjuk ezt viszonozni. A nagy egészben egyensúlyba kerül majd az adok­kapok. A nagycsaládok felbomlásával széthullott körülöttünk egy nagyon fontos szociális háló, az a primer segítő­rend­szer, amire az elődeink még bátran támaszkodhattak. Még­sem vagyunk egyedül, hiszen tudjuk: a zsidóság „ám echád, guf echád”, egy nép és egy test, „ám echád, lev echád”, egy nép és egy szív. Márpedig a test egyik része segít a másiknak, az egyik láb támaszt ad, míg a másik lendül, az egyik kéz megtartja, amit a másik átvesz. Mindenki tud valakinek se­gíteni, hiszen a segítségnyújtás annyiféle, ahányféle prob­léma a földön létezik. Van, ami pénzzel oldható meg, van, ami időráfordítással, van, ami kapcsolati tőkével, van, ami odafigyeléssel... soroljam még? Soha nem tudhatjuk, kinek van szüksége éppen arra a segítségnyújtásra, amit éppen én, vagy éppen ön tud megadni! Az „ellenszolgáltatás” pedig a legtöbb esetben nem onnan fog jönni, ahova mi segédkezet nyújtottunk. Érdemes résen lenni, hogy felfigyeljünk, ami­kor visszaér hozzánk a segítőkészségünk által vetett hullám. Ön segített ma már valakinek? Vagy kapott segítséget má­soktól? Részt vett ma már a segítségnyújtás körforgásában? Steiner Zsófia főszerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom