Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-01-01 / 102. szám
2018 JANUÁR | egység 33 ÉCESZGÉBER nuka estéin több százan összegyűlünk, hogy a fény, a csoda, a hit és az igazság örömét ünnepeljük együtt, és örömünkben osztozzunk mindenkivel, aki velünk akar ünnepelni. Ez az ünneplés különleges az idei, huszadik alkalommal amiatt is, hogy most először két vidéki nagyvárosban, Miskolcon és Debrecen is tartunk nyilvános gyertyagyújtást. De van még egy fontos ok, hogy idén miért mindennél aktuálisabb a fény és az igazság ünneplése. Pár napja az Egyesült Államok elnöke bejelentette: elismerik Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és az amerilehet kétségünk a tények kapcsán. A valóság ugyanis az, hogy Jeruzsálem a modern Izrael fővárosa az államigazgatás, az egyházi székhelyek, a kulturális közigazgatás szempontjából. Miért kell szükségszerűen nagy horderejű politikai kérdésnek lennie annak, hogy mindezt a történelmi és empirikus realitást az USA elnöke konfirmálja? Mi az oka annak, hogy a világ minden országa közül éppen Izrael az, amelyiknek nincs joga az önrendelkezéshez – hiszen nincs joga eldönteni, hol van a fővárosa? A válasz erre a kérdésre talán éppen az önrendelkekai nagykövetséget is áthelyezik oda. A bejelentést óriási felháborodás és világpolitikai turbulencia követte, ahogy az már megszokott az Izraelnek kedvező döntések kapcsán: a muzulmán országok tiltakoznak, az ENSZ elmarasztal, az EU közös elítélő nyilatkozatot akar kiadni. A dolognak azonban ez a része már nem szokatlan vagy meglepő. Mit lehet elvárni egy olyan világbékét őrző szervezettől, amely számtalanszor ítélte már el a zsidó államot az emberi jogok megszegéséért, de egyszer sem tette ezt Iránnal, Törökországgal, Kínával szemben? Mit lehet elvárni a brüsszeli bürokráciától, amely sok száz millió euróval támogatja és tartja fenn a terrorra épülő palesztin status quot? Az abszurdum nem is igazán itt kezdődik. Maga a bejelentés és az azt övező dilemma a meglepő. Ha megkérdeznénk bárkit a budapesti utcán, mi Izrael fővárosa, nem rögtön Jeruzsálemet vágná rá? Hát nem magától értetődő, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, a zsidó nép fővárosa, a zsidó vallás fővárosa és ezen keresztül a másik két nagy monoteista vallás szellemi bölcsője? Ha pedig nem a vallási vagy történelmi tényeket, hanem a ma valóságának realitását nézzük, akkor sem zés és a legitimáció kérdéskörében rejlik. Ha ugyanis Jeruzsálem Izrael fővárosa, azzal a zsidó állam – amúgy kézenfekvő – történelmi legitimációja konfirmálódik. Kiderül, hogy a zsidó állam nem a világ nagyhatalmainak bábáskodása és aktív segédkezése mellett végrehajtott szégyenteljes és minden legitimációt nélkülöző kizsákmányoló kolonizáció, hanem az egyik legősibb civilizáció, a judaizmus háromezer éves folytonosságának természetes manifesztációja. Ha viszont ezt elismerik, akkor – csak úgy, mint minden igazság deklarálásakor – számos hazugságra épülő klisé omolna össze. Hanuka ünnepe azonban emlékeztet bennünket a kevesek győzelmére a sokaság felett, a minőség győzelmére a mennyiség felett, az igazság győzelmére a hazugság felett, a fény győzelmére a sötétség felett. Mesterünk, a lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi tanítása szerint Izrael szellemi hasonmása mindannyiunk lelkében ott van. „Hanuka arra tanít bennünket, hogy elég csak egyetlen lángot meggyújtanunk, hogy az igazság láthatóvá legyen: és ha ezt megtesszük, minden okunk meglesz rá, hogy ünnepeljük a fény győzelmét a sötétség felett, a csoda győzelmét a természet felett, a hit győzelmét a kétely felett és az igazság győzelmét a hazugság felett! ” „Így egy Izraellel szembeni fizikai vagy szellemi támadás egyben a lelkünkön belüli tusára is utal. Előfordulhat, hogy időnként mi is elkövetünk mindenféle ármányt a saját lelki Jeruzsálemünkkel szemben. Erkölcsi vagy identitásbeli kompromisszumokat kötünk, holott a vak is látja, hogy csak áltatjuk magunkat.” „Első hallásra ugyanis furcsának tűnik ez a bejelentés. Mi az, hogy 2017-ben, 3700 évvel Ábrahám után, 2800 évvel Dávid és Salamon után, 70 évvel Izrael újjáalapítása után elismerik Jeruzsálemet Izrael fővárosának? Hát nem a világ legtermészetesebb dolga ez?”
