Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2018 AUGUSZTUS 26 fiá val (1838–1914) a város filantróppárosaként is kitűntek: alapítványukból épült a vakok tanintézete (Mexikói út 60.) Lajta Béla (1873– 1920) tervei alapján 1908ban. A (ZSINAGÓGA)ÉPÍTÉSZ HAGYATÉKA Jelentős utcaképformálást végzett Fellner Sándor (1857–1945) építész is – a Vasvári Pál utcai és a Frankel Leó úti zsinagógák tervezője – a Várnegyedben, a Szentháromság központi elemét a két feltárt, bibliai héber idézettel tarkított szekkó adja, ezen kívül pedig néhány fali kiállítótábla informált a letűnt korról. Bár nem kifejezetten nagy térről be szélünk, nagy része így is kihasználatlan volt. Eddig. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) ugyanis azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a kiállítást nemcsak megújítja és vonzóbbá teszi, hanem újra élettel tölti meg az egykori imaházat: múzeumból zsinagógát csinál. A Táncsics 26. újra az ima háza lesz, úgy, hogy edukációs jellege fejlődik és középkori hangulata is megmarad. A „MAGYAR ALTNEUSCHUL” A Táncsics Mihály utcai középkori imaház újranyitásával ez a zsinagóga lesz a hazai Altneuschul, vagyis a híres prágai zsinagóga „alteregója”, a magyar „régiúj” zsinagóga. Mivel az imaház eredeti berendezése a több, mint fél évezred forgatagában nem maradt fent, ezért az EMIH új bútorokat készíttet, melyeket a népszerű Somlai Tibor belsőépítész ter vezett meg. Somlai a Tóraszekrény, bima, szé kek és paraván megtervezésekor ötvözte a gótikát és a zsidó szimbólum világot, melyek összességében jól harmonizálnak a középkori miliővel, mégis modern benyomást kel tenek a minimalista, funkciona litásra törekvő tömör tölgyből ké szülő tárgyak. Az átalakított tér mint egy 70 fő befogadására lesz al kal mas, ám már most tervek készül nek a további lehetséges bővíté sek re is. A középkori imaház az új ra avatá sa előtt, még Ros hásánát megelőzően történelmi eseményt fog vendégül látni. Szeptember 6án Ráv Oberlander Báruch a Bu da pesti Or todox Rabbinátus ve ze tője, David Lau Izrael askenáz főrabbija és más rabbikiválóságok jelenlétében fogja rabbivá avatni Faith Áser t, egy kori tanítványát. AZ ÖTÖDIK BUDAI ZSINAGÓGA Az évezredes Várnegyed rabbija Faith Áser a hetekben költözik az I. kerü letbe, rabbisága első helyszínére. Az imaház Ros hásánákor kezdi meg működését, a nagyünnepeken kívül pedig péntek este és szombatonként tartanak majd itt Istentiszteleteket, de Faith rabbi szeretné bevezetni a hétfő és csütörtök reg geli imákat is, a cél pedig termé szetesen a napi minján meghonosí tása. Ez pedig nagy kihívás, de egyáltalán nem lehetetlen feladat, hiszen a zsinagóga vonzáskörzete nemcsak az I. kerületre terjed ki, hanem annál jóval nagyobb terület ölel fel – a legközelebb a XII. kerületben, az Alma utcában működik kisebb orthodox imaház. A vári zsinagóga lesz Buda ötödik zsinagógája. A negyedik egyébként szintén az EMIHhez köthető, mely a 2010ben újranyitott óbudai zsinagóga, mely Köves Slomó rabbi szellemi vezetése alatt a főváros egyik leg meghatározóbb közösségévé küz dötte fel magát. Nem is kívánha tunk mást, mint hogy a Várban ta lálható zsinagóga is hasonló szép ered ményeket érjen el, mint óbudai társa! Bibliográfia: Gerő László: A Budai Várnegyed (Budapest: Corvina Könyv kiadó, 1979); Raab Andor, „Róna József, a Biblia világhirű magyarzsidó szobrászművésze hetvenéves”, in: Egyenlőség (1931), 51. évf. 17. szám, 5. o.; Róna József, Egy magyar művész élete II. kötet (Budapest: Szerzői kiadás, 1929); „A lovag Wechselmann Ignác és neje, Neuschloss Zsófia vakok taníntézete”, in: Egyenlőség (1908), 27. évf. 51. szám, 5 7. o.; „Az első zsidó mozdonyvezetőtől a MIKÉFE centenáriumáig”, in: A Magyar Zsidók Lapja (1944), 6. évf. 4. szám, 2. o.; „Róna József halálára”, in: A Magyar Zsidók Lapja (1940), 2. évf. 1. szám, 5. o.; „Zsidó művészek a téli tárlaton”, in: Egyenlőség (1891), 10. évf. 52. szám, 5. o. té ren. 1904ben az ő tervei alapján készült el a pénzügyminisztérium épülete. A hatalmas épület a maga neogótikus stílusával tökéletesen illeszkedett a középkori hangulatba. Az épületről szólva jogos a múlt idő használata, mivel sajnos — a ma már levéltári funkciót betöltő — intézmény koronája: a második emelet és a tornyokkal díszített tetőzet elpusztult a világháborúban, így ma már eredeti pompájának csak harmadát csodálhatjuk. FELÚJÍTOTT KÖZÉPKOR Eddig a 1920. század zsidó kötődésű lenyomatairól. Hogy eljussunk a 21. század zsidó hatásaihoz, vissza kell kanyarodnunk a középkorhoz, nevezetesen a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található, a 14. századra visszavezethető zsidó imaházhoz. Az imaház a feltárását követően a Budapesti Történeti Múzeumhoz került, ahol a budai zsidókról szóló kiállítást rendeztek be. A kiállítás A budavári zsinagóga berendezésének tervei A Várkert Bazár Wechselmann Ignác kivitelezésében