Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 AUGUSZTUS 24 melyet egy lovasberényi, szegény zsidó családba született férfi, Róna József (1861–1939) formált meg. A lovas herceg szobra egyébként nem ide készült: eredetileg Zenta városa rendelte meg az alkotást, melyet hiába öntöttek formába, a vajdasági város végül nem tudta kifizetni — egy ideig úgy tűnt, Róna nyakán maradhat a méretes mű. Róna így írt az ezt követő időszakról: „Egy napon Romy miniszteri ta nácsos jött el műtermembe, s fény képeket kért szobrom minden al katrészéről. [...] Egy idő múlva Hauszmann Alajos jött el hozzám, s az emlékmű méretei után érdeklődött. Egy szót sem szólt, hogy mi já ratban van. Ő volt a vár új építkezésének a tervezője és vezetője, s ekkor már valami megvillant az agyamban. És álmokat szőttem... és azok valóra váltak!” Róna pedig jól szőtte az álmait, először 1899ben a Műcsarnokban állították fel a szobrát, majd egy évvel később a mai helyére idomították a lovas herceget. Az 5,6 méteres piedesztálra emelt alkotás a második világháborúban megsérült, 1968ban le is bontották, de gondos a restaurálást követően, 1971ben újból felállították – azóta újra a kert központi eleme. A TURULMADÁR A magyar nemzet egyik legősibb szimbóluma a turul. De mit is jelöl valójában a török eredetű turul szó? Valószínűleg sas vagy sólyom SZABADTÉRI ZSIDÓ SZOBORPARK A PALOTA ELÕTT A palota udvarain számos kisebb nagyobb bronzba öntött alak szabdalja a teret, melyekről csak kevesen mernék feltételezni, hogy zsidók álmodták meg — már csak azért sem, mert a művészeti ágak közül talán a szobrászat áll a legmesszebb a hagyományos zsidó felfogástól, gondoljunk csak a „Ne csinálj magadnak faragott képet...” (2Mózes 20:4.) kezdetű parancsolatra. A PALOTA KÖZPONTI LOVASSZOBRA Nehéz a budai várpalotát a Duna oldaláról úgy fényképezni, hogy azon ne szerepeljen a főbejárat előtti lovasszobor, Savoyai Jenő szobra, A KÖZÉPKOR ÉS A 21. SZÁZAD HATÁRÁN ÉVSZÁZADOK ZSIDÓ LENYOMATAI A BUDAI VÁRNEGYEDBEN A Budai Várnegyed az országba látogató turisták egyik első számú célpontja, mely 1987 óta az UNESCO Világörökségének is része. A középkori hangulatú utcákat róva több zsidó emlékkel találkozhat a sétáló: mikvével, feltárt és elásott zsinagógákkal, imaszobával és számos emléktáblával is. Ezek egyértelmű zsidó emlékek, melyről már számos alkalommal írtak és írtunk mi is — viszont kevésbé ismert, hogy a negyed újkori zsidó kötődésű látványosságokban is bővelkedik. Akárhogyan is, bármelyik korból is származzanak ezek, a múlt egy-egy darabkáit alkotják és a letűnt kort idézték — eddig. Az EMIH ugyanis a Táncsics Mihály utcai imaházat — eddig múzeumot — újból integrálja az aktív zsidó vérkeringésbe, ugyanis Faith Áser rabbi vezetésével szeptember 6-án zsinagóga nyílik. Ismerjük hát meg a Várnegyed újabb és a legújabb zsidó emberekhez köthető lenyomatait. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Róna József Savoyai szobra
