Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-01-01 / 102. szám
2018 JANUÁR | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE nyújtott, e mellett Istenfélők, műveltek, otthonosak a két Talmudban, jeles német hitszónokok és ha táskörüket, melyhez a haladók pártjának vezetése is tartozik, képesek betölteni.” A számos jelölt közül a prosnitzi (Prostějov, Csehország) rabbi, Schwab Löw (1794–1857 / 5617. niszán 9.) volt a legbízhatóbb, ám Schwab vonakodott elfogadni az ajánlatot, ugyanis azt hallotta Pestről, hogy egy nyughatatlan város, ahol a zsidók folyton civakodnak. A rabbit az elöljárók biztosították afelől, hogy itt csupa jámbor zsidóval lesz dolga, így végül Schwab beleegyezett a dologba. 1835. augusztus 16-án a pesti zsidók kikiáltották Schwabot húsz bundás ura és Schwab Löw, a székfoglalóval érkező rabbi szállt le. Schwab rabbi kimerült volt, de nem is csoda, hiszen akkor már tizenegy napja volt úton Pros nitzból, ahol 1831 óta rabbiskodott. A fáradt utazót egy rögtönzött fogadáson vendégelték meg a hitközség szalonjában, ahonnan az Orczy-ház első emeletének jelentős részét el foglaló, tágas, hétszobás lakásá ba kísérték, ahol még egy 400 fo rint értékű ezüst ajándékkal is meglepték. EGY RABBISZÉK, DE KÉT SZÉKFOGLALÓ Schwab rabbi szombat délelőtt (1836. január 30.) tartotta székfoglalóját a nagyzsinagógában (vagyis az Alte Schul-ban, amit az újabb kultusz-templomtól való megkülönböztetés miatt neveztek így). A következő szombaton (1836. február 6.) pedig az újabb zsinagógában tartotta meg beiktatási beszédét – mely utóbbi volt számára az igazi megpróbáltatás, hiszen a Tóratudásáról már számot adott, de igazából ezt addig sem vonta senki kétségbe, viszont a modern, művelt retorikai készségeinek bemutatása még csak ekkor következett. Schwab osztatlan sikert aratott: megmutatta, hogy a jámbor vallásosság és a hétköznapi tudás és mű veltség megférhetnek egymás mel lett. A majdnem tízéves interregnumot méltó ember zárta le. Egyedül csak Bach József bosszankodhatott Schwab miatt, kinek ékes beszédei egyhamar beárnyékolták a korábbi népszerű szónokot. A „SZABADSÁGHARCOS RABBI(K)” ROKONSÁGA Schwab Löwtől, bár senki nem kívánta, egyhamar magyar hazafi lett, aki lelkesedésből Löwből Arszlánra „magyarosította” nevét. 1848-ban többször tartott buzdító beszédeket, melyek közül az egyik legemlékezetesebb június 22-én a hadikórház (a köznyelvben: rokkantak palotája, mely 1894-től Budapest Székesfőváros Városháza) udvarán hangzott el: „Testvéreim! A haza hív benneteket igazának, becsületének, osztatlan egységének védelmére! [...] Bizonyuljatok Magyarhon igaz fiainak, úgy, mint a hős Makkabeusok méltó utódainak [...] – életetek és sorsotok Isten kezében van!” Kevesen tudják, de Lőw Li pót (1811-1875), az ország má sik „sza -bad ságharcos rabbija” Schwabot követve jött Ma gyarországra, ahol egyhamar ro koni kapcsolatba is került a pes ti rabbival, miután 1842. június 23-án elvette annak Leontin (1823–1851) nevű leányát. S. Leontin hűséges odaadással kísérte vé gig férjét, kit tragikusan rövid éle te alatt hét gyermekkel ajándékozott meg (Lőw Immánuel híres szegedi rabbi viszont nem ebből a frigyből, hanem L. Lipót második házasságából született). A SZERETÕ LEÁNY ÉS GONDOS FELESÉG AGGODALMA Miután az 1848–1849-es szabadságharcot leverték, az osztrák haditörvényszék üldözőbe vett mindenkit, aki a forradalmat segítette. A pesti Újépület a rettegés és a halál szimbóluma lett, október 6-án itt végezték ki Batthyány Lajos (1807–1849) miniszterelnököt is. A megtorlást nem kerülhette el Schwab és Lőw rabbi sem, kiket né hány nappal később, október 18-án az Újépület egyik nyirkos cellájába zártak. S. Leontin amint tudott, Pestre utazott, hogy vég re magához ölelhesse rabosított sze retteit. Az aggodalommal át szőtt na - pokat Leontin a naplójá ban örö - kítette meg, hasonlóan ah hoz az örömteli december 19-i nap hoz, mi - kor férje hazatérhetett hozzá. A két rabbi a két hónapnyi fogház után amnesztiát kapott, de a bűnhődésük tovább tartott, mert az osztrákok hatalmas hadisarcot ve tettek ki a magyar zsidókra, mely óriá si terhet rótt a hitközségekre. AZ ÚJÉPÜLET HELYÉN Az erődszerű épület a szabadságharc leverése után még sokáig elátkozott helynek számított, melyet végül 1897-ben le is bontottak. A robosztus létesítmény helyén ma rabbijuknak, habár még majd’ fél évig jó pár száz kilométer választotta el őket egymástól. IZGATOTT VÁRAKOZÁS 1836. január 28-án, a csütörtöki Tó raolvasás után az imádkozók tö - mege másodszorra is gyülekezni látszott, de most a fűtött zsinagóga helyett az Orczy-ház Király utcai bejárata előtt kezdtek tolongani. A pesti zsidók népes csoportja, dacolva a zimankós idővel, az izgalomtól fűtve várta az új rabbi érkezését. Kilenc óra tájban csengettyűs, dí szes szánok siklottak sorjában a je gesre taposott havas macskaköveken az ódon ház elé. A szánkókról a pesti hitközség küldöttségének FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA Schwab Löw pesti rabbi időskori portréja A pesti újépület sarokképe
