Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
2018 AUGUSZTUS | egység 5 REBBE | REBBE Isten kegyelméből Tisré hó, 5738., Brooklyn, N.Y. Mrs. Setauket, N.Y. Áldás és üdvözlet! Levele már korábban eljutott hozzám, ám a kötelességeim miatt rám nehezedő nyomás és az e hónapban ránk köszöntött ünnepek miatt csak késedelemmel tudok válaszolni Önnek. Levelében kifejtette, hogy véleménye szerint a zsidóságnak változnia kellene a modern időkhöz alkalmazkodva, és meggyőződése, hogy ez mind spirituálisan, mind a világi dolgok tekintetében az emberiség javát szolgálná. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen témát nehéz egy levélben megvitatni, és szükség sincs erre, hiszen a téma hatalmas irodalommal rendelkezik. Emiatt az alábbi bevezetőt követően néhány pontban foglalom össze meglátásaimat: A TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK MEGÉRTÉSE Bár vannak, akik tévesen az ellenkezőjét állítják, mégis, az emberi tevékenység alapvetően a tapasztalat vagy tanulás által megszerzett tényeken alapszik. Az a tény, hogy a történések okai vagy hatásai nem mindig – vagy talán egyáltalán nem – érthetőek, nem igazán számít. Az orvostudomány remek példát szolgáltat erre: tesztekkel és tapasztalatokkal bizonyítják, hogy egy bizonyos kezelés hatékony, egy másik pedig káros. Annak ellenére, hogy az orvosok esetleg nem értik, hogy miért és hogyan működik a hatékonynak bizonyult kezelés, mégis azt alkalmazzák a betegek gyógyítása során, és teljes meggyőződéssel közlik a páciensekkel, hogy ez a bizonyos eljárás képes javítani az állapotukon. Természetesen a természeti törvények működésének megértése és az azokról való tudásunk elmélyítése mindig is foglalkoztatta az embereket, de nincs olyan épelméjű ember, aki csak azért nem alkalmaz egy hatékony kezelést, mert annak működési elve még nem tisztázott. Különösen így van ez egy járvány kitörése esetén, melytől Isten óvjon. Természetesen minél gyakrabban igazolják egy eljárás hatékonyságát a megismételt tesztekkel és kutatási eredményekkel és minél régebben van az használatban, annál nagyobb meggyőződéssel és határozottsággal döntenek az alkalmazása mellett. Az a szándék, hogy a Tórahű zsidóságot „a modern idők szelleméhez igazodva” változtassuk meg, egyáltalán nem a mai kor szüleménye, és nincs kapcsolatban a tudományos és technológiai fejlődéssel. Ez a törekvés magával a zsidósággal egyidős. Rögtön az után, hogy 3300 évvel ezelőtt a Színájhegyen megkaptuk a Tórát, a zsidó nép egyes elemei – a kor kihívásaira adott válaszként – változtatásokat akartak bevezetni. Hasonló próbálkozások meglehetős gyakorisággal történtek törAZ IDŐ PRÓBÁJÁT KIÁLLT ŐSI ÚT MEG KELL-E REFORMÁLNI A ZSIDÓSÁGOT? A Rebbe hávdálá t csinál Ros hásáná lezárásaként (1983) ténelmünk során, mind a bibliai, mind a Biblia utáni időkben és a diaszpóra különböző országaiban. Abból a hamis feltételezésből indultak ki, hogy a zsidó vallás és az ellenséges közegben kisebbségként élő zsidó nép túléléséhez változtatásokra van szükség. Manapság olyan időszakban élünk, amikor ezt a feltevést próbára lehet tenni. ÚJ UTAK, RÉGI UTAK Mi történt azokkal, akik újfajta zsidósággal próbálkoztak, eltérve a Tóra és a parancsolatok szigorú értelmezésétől? A zsidó történelem során feljegyzett minden olyan kísérlet, mely a zsidó vallás megváltoztatására irányult, igen rövid életűnek bizonyult, és legfeljebb kéthárom nemzedéken keresztül állt fent. A végeredmény mindig hasonló volt: bizonyos esetekben a változtatást elindítók ismerték be tévedésüket és tértek vissza az eredeti tanításokhoz, máskor pedig, előbb vagy utóbb, de teljesen elvesztek népünk számára.
